Mennyire volt nehéz bekerülni a 2021-es felvételin műszaki képzésekre? Mutatjuk a ponthatárokat

Gépészmérnöki, villamosmérnöki, vagy egyéb népszerű műszaki képzésre jelentkeztetek? Itt megnézhetitek, milyen ponthatárokat húztak idén a felsőoktatási intézmények.

  • Tóth Alexandra

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

Műszaki képzésre összesen 13 986-an jelentkeztek idén, közülük több mint 10 ezren első helyen, állami képzésre 12 951-en. Előzetes ponthatárt 2021-ben csak két műszaki képzésen húztak: a műszaki menedzser képzésen 320, az építészmérnökin 330 a ponthatár - ez alatt nem lehet bekerülni államilag támogatott képzésre.

Itt megnézhetitek, hogy a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain hol húzták meg a végleges határt.

Gépészmérnöki

  • BME: 330 pont
  • DUE: 280 pont
  • NJE: 280 pont

Villamosmérnöki

  • SZTE: 285 pont
  • OE: 280 pont
  • BME: 350 pont

Járműmérnöki

  • SZE: 281 pont
  • BME:340 pont
  • ME: 280 pont

Műszaki menedzser

  • PE: 320 pont
  • OE: 326 pont
  • BME: 330 pont

Építészmérnöki

  • DE: 287 pont 
  • PTE: 328 pont
  • SZE: 335 pont

Építőmérnöki

  • NKE: 282 pont 
  • SZE: 294 pont
  • BME: 320 pont

Mezőgazdasági mérnöki

  • NJE: 280 pont
  • DE: 280 pont
  • SZE: 288 pont

Biomérnöki

  • PE: 280 pont
  • SZIE: 280 pont 
  • BME: 330 pont

Vegyészmérnöki

  • ME: 292 pont
  • DE: 284 pont 
  • BME: 370 pont

A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.