Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pszichológia, jogász, ápolás és betegellátás – az idei felvételin is ezek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok. Nézzük, hány ponttal lehetett állami ösztöndíjas helyet szerezni ezeken a képzéseken.
Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.
A 2021-es felvételi legnépszerűbb képzése nem okozhatott meglepetést, évek óta a gazdálkodási és menedzsment szakra jelentkezik a legtöbb diák – idén több mint 10300-an jelölték meg, közülük több mint ötezren az első helyen.
A második legnépszerűbb képzés szintén gazdasági szak, a kereskedelem és marketinget 6700-an, a harmadik helyen álló pszichológiát pedig 5800-an jelölték meg a felvételin. Az ötéves jogászképzésre is több mint 5300-an próbáltak idén bejutni, az ápolás és betegellátás szakra (az ápolónak, szülésznőnek, mentőtisztnek, dietetikusnak, gyógytornásznak készülő diákok is ezt a képzést jelölik meg) pedig 5000-en.
Mutatjuk a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatárát. Szakonként három egyetem szerepel (állami ösztöndíjas, nappali forma), a teljes ponthatárlistát itt találjátok.
Gazdálkodási és menedzsment (magyar nyelvű)
Kereskedelem és marketing
Pszichológia
Jogász
Ápolás és betegellátás
Mérnökinformatikus
Nemzetközi gazdálkodás
Pénzügy és számvitel
Programtervező informatikus
Kommunikáció- és médiatudomány
Nem véletlen, hogy egy-egy szaknál nincsenek nagy különbségek a ponthatárok között. A legnépszerűbb képzéseken ugyanis évek óta előzetes ponthatárokat húznak: csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeztek. Persze ahogy idén, úgy az elmúlt években is többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedett a bekerülési ponthatár, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
