Csütörtökig van időtök, hogy pótoljátok a még hiányzó dokumentumaikat, illetve - egyetlen alkalommal - sorrendet módosítsatok. Azonban van négy olyan kérdés, amit mindenkinek fel kell még tennie az utolsó napokban, hogy ne apróságon bukjon el a felvételi.
Jó a sorrend?
Ha nem, akkor egyetlen alkalommal - csütörtökig - módosíthatjátok a jelentkezéskor megadott sorrendet. Fontos, hogy a változtatások az elküldött kérelmek feldolgozása után jelennek meg az ügyintézési felületen. A sorrendmódosításkor csak a jelentkezéskor megadott szakokat lehet átrendezni vagy törölni, új képzést már nem vehettek fel. Erről bővebben itt olvashattok.
Minden stimmel?
A személyes adatok változását szintén csütörtökig jelezhetitek az E-felvételi személyes adatok menüpontjában. Egyes személyes adatok módosítását dokumentummal is igazolni kell (például névváltozás, állampolgárság változása).
Minden pluszpont megvan?
Mivel a többletpontokról nem küldenek idén sem külön felszólítást, nektek kell ellenőriznetek, hogy minden bizonyítványt és oklevelet, versenyeredményt és igazoló papírt feltöltöttetek. Ma még a frissen szerzett nyelvvizsgátok adatait is megadhatjátok - a 2021-es pontszámítási szabályokat itt nézhetitek meg.
Minden megvan, amit az egyetem kért?
Nem mindegy, hogy milyen szakra és melyik egyetemre jelentkeztetek. Ne felejtsétek el még egyszer átnézni a levelezéseteket vagy a felvételi fiókotokat, mert ezeket a dokumentumokat külön kérhetik az egyetemek. Ebben a cikkben összeszedtük azokat a papírokat, amiket külön kérhetnek az egyetemek.
A 2021 szeptemberében induló képzések ponthatárait várhatóan július 22-én hirdetik ki. Azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták mobilszámukat, már aznap este SMS-t is kapnak az eredményről. A besorolási döntés - amely tartalmazza, hogy mely képzésen kezdhetitek meg tanulmányaitokat szeptemberben - legkésőbb augusztus 5-től a Felvin lesz elérhető.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
