A legtöbb felvételiző már sokszor átszámolta a pontjait, felvételi viszont nem csak a pontokon múlhat. Összegyűjtöttünk négy olyan buktatót, amin sajnos idén is az egész felvételi elbukhat.
Ha nem szereztetek érettségit abból a tárgyból, amiből kellett volna
Sajnos bukhatjátok a felvételit, ha az adott szakon kötelező érettségiből nem vizsgáztok, vagy nem tesztek emelt szintű érettségit az előírt tárgyakból. Arról, hogy melyik szakokon kötelező 2021-ben emelt szintű érettségit tenni, itt mindent elolvashattok.
Ha nem éritek el az előzetes ponthatárokat
Fontos tudni, hogy a legtöbb népszerű képzésen előzetes ponthatárokat húznak. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon húztak meg 2021-re előzetes ponthatárokat. Ezeken a képzéseken csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt - függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeznek.
Ha nem éritek el a minimumponthatárt
2021-ben is marad a jól megszokott minimumponthatár:
- alap- és osztatlan szakon 280 pont
- felsőoktatási szakképzésen 240 pont- mesterképzésen 50 pontHa ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. A végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek. Arról, hogy mi a különbség a minimumponthatárok és az előzetes ponthatárok között, itt írtunk bővebben.
Ha nem mentek át az alkalmassági vizsgán
A felvételi tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla.Ez azt jelenti, hogy mindegy, hány pontot gyűjtöttetek tanulmányi és érettségi eredményetekkel, nyelvvizsgákkal, emelt szintű érettségivel, olyan szakra nem kerülhettek be, ahol az alkalmassági vizsga nem sikerült.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
