Egyáltalán szükséges bármiféle módosítást végeznetek a felvételin? Itt a válasz.
Törölnöm kell azt a képzést a Felvin, amelyiknél már tudom, hogy nem sikerült az alkalmassági vizsgám?
Nem, ugyanis, ha egy megjelölt képzésnél „nem felelt meg" vagy „nem jelent meg" eredményt kaptok, annak a felvételi összpontszáma nulla, így egyébként sem kerülhettek be az adott szakra. Ez tehát azt jelenti, hogy ha nem sikerült az alkalmassági vizsgátok, azzal nincs egyéb teendőtök, sem hátrébb sorolnotok, sem törölnötök nem kell a képzést a listáról.
Mikor nem érdemes még módosítanotok a sorrenden?
Egyrészt, ha az érettségi eredményeitek, illetve a korábbi évek ponthatáriai ismeretében úgy érzitek, nem lesz elég az összpontszámotok. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: az adott szakra jelentkezők száma, az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás), a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzés. Így előfordulhat, hogy a pontjaitok mégis elegendőek lennének, viszont mivel időközben hátrébb soroltátok az álomszakotokat, ezért valamelyik kevésbé vágyott, de (a módosítás miatt) a sorrendben előrébb szereplő intézménybe kerültök be.
Illetve olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását (kizárását) választani. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és értelemszerűen nem lehet helyette új képzést sem megjelölni.
Arról, hogy mindezek után mikor lehet szükség a sorrendmódosításra, itt írtunk korábban. A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
