Sorrendmódosítás vagy törlés - mi a teendő, ha nem sikerült az alkalmassági vizsga?

Egyáltalán szükséges bármiféle módosítást végeznetek a felvételin? Itt a válasz.

  • Tóth Alexandra

Törölnöm kell azt a képzést a Felvin, amelyiknél már tudom, hogy nem sikerült az alkalmassági vizsgám?

Nem, ugyanis, ha egy megjelölt képzésnél „nem felelt meg" vagy „nem jelent meg" eredményt kaptok, annak a felvételi összpontszáma nulla, így egyébként sem kerülhettek be az adott szakra. Ez tehát azt jelenti, hogy ha nem sikerült az alkalmassági vizsgátok, azzal nincs egyéb teendőtök, sem hátrébb sorolnotok, sem törölnötök nem kell a képzést a listáról.

Mikor nem érdemes még módosítanotok a sorrenden?

Egyrészt, ha az érettségi eredményeitek, illetve a korábbi évek ponthatáriai ismeretében úgy érzitek, nem lesz elég az összpontszámotok. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: az adott szakra jelentkezők száma, az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás), a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzés. Így előfordulhat, hogy a pontjaitok mégis elegendőek lennének, viszont mivel időközben hátrébb soroltátok az álomszakotokat, ezért valamelyik kevésbé vágyott, de (a módosítás miatt) a sorrendben előrébb szereplő intézménybe kerültök be.

Illetve olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását (kizárását) választani. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és értelemszerűen nem lehet helyette új képzést sem megjelölni.

Arról, hogy mindezek után mikor lehet szükség a sorrendmódosításra, itt írtunk korábban. A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.