Változtak a pontszámítási szabályok, de a felvételi matekban 28+28 még mindig 40

Változott a felvételi pontszámítás egy része: résznyelvvizsgáért is jár pluszpont. Mutatjuk, mit érint pontosan a friss változás.

  • Csik Veronika

Mennyi az annyi?

Ahogy azt már megírtuk, a Magyar Közlöny legfrissebb számából kiderült: eltérően az általános szabályoktól - ahol csak a komplex nyelvvizsga ért többletpontot -, idén az írásbeli vagy a szóbeli részvizsgáért is kaphattok többletpontot méghozzá a következő rendszerben:

  • egy középfokú (B2) írásbeli nyelvvizsga 28 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) írásbeli nyelvvizsga pedig 40 többletpontot ér.

A szóbelik esetén a B2-es vizsga 14 pontot, egy C1-es szóbeli 20 pluszpontot ér.

Akkor 28+28 lehet 56?

Az a szabály nem változik, hogy legfeljebb 40 többletpontot kaphattok akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosultak lennétek, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető pluszpontjaitok összege ezt meghaladná. Ne feledjétek azt sem, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

Meddig adhatom be a bizonytványt a többletpontokért?

Már csak egy hónapig szerezhettek pluszpontokat az idén tett nyelvvizsgákkal. Az ügyintézési, dokumentumpótlási határidő 2021. július 8. Azt, hogy pontosan milyen adatokat kell megadnotok a pluszpontokért, itt nézhetitek meg.

A 2021-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.