Változtak a pontszámítási szabályok, de a felvételi matekban 28+28 még mindig 40

Változott a felvételi pontszámítás egy része: résznyelvvizsgáért is jár pluszpont. Mutatjuk, mit érint pontosan a friss változás.

  • Csik Veronika

Mennyi az annyi?

Ahogy azt már megírtuk, a Magyar Közlöny legfrissebb számából kiderült: eltérően az általános szabályoktól - ahol csak a komplex nyelvvizsga ért többletpontot -, idén az írásbeli vagy a szóbeli részvizsgáért is kaphattok többletpontot méghozzá a következő rendszerben:

  • egy középfokú (B2) írásbeli nyelvvizsga 28 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) írásbeli nyelvvizsga pedig 40 többletpontot ér.

A szóbelik esetén a B2-es vizsga 14 pontot, egy C1-es szóbeli 20 pluszpontot ér.

Akkor 28+28 lehet 56?

Az a szabály nem változik, hogy legfeljebb 40 többletpontot kaphattok akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosultak lennétek, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető pluszpontjaitok összege ezt meghaladná. Ne feledjétek azt sem, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

Meddig adhatom be a bizonytványt a többletpontokért?

Már csak egy hónapig szerezhettek pluszpontokat az idén tett nyelvvizsgákkal. Az ügyintézési, dokumentumpótlási határidő 2021. július 8. Azt, hogy pontosan milyen adatokat kell megadnotok a pluszpontokért, itt nézhetitek meg.

A 2021-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.