Változott a felvételi pontszámítás egy része: résznyelvvizsgáért is jár pluszpont. Mutatjuk, mit érint pontosan a friss változás.
Mennyi az annyi?
Ahogy azt már megírtuk, a Magyar Közlöny legfrissebb számából kiderült: eltérően az általános szabályoktól - ahol csak a komplex nyelvvizsga ért többletpontot -, idén az írásbeli vagy a szóbeli részvizsgáért is kaphattok többletpontot méghozzá a következő rendszerben:
A szóbelik esetén a B2-es vizsga 14 pontot, egy C1-es szóbeli 20 pluszpontot ér.
Akkor 28+28 lehet 56?
Az a szabály nem változik, hogy legfeljebb 40 többletpontot kaphattok akkor is, ha a többletpontokra több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga-bizonyítvány alapján is jogosultak lennétek, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető pluszpontjaitok összege ezt meghaladná. Ne feledjétek azt sem, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.
Meddig adhatom be a bizonytványt a többletpontokért?
Már csak egy hónapig szerezhettek pluszpontokat az idén tett nyelvvizsgákkal. Az ügyintézési, dokumentumpótlási határidő 2021. július 8. Azt, hogy pontosan milyen adatokat kell megadnotok a pluszpontokért, itt nézhetitek meg.
A 2021-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
