"Ha emelt szintű nyelvi érettségit tettem, akkor jár még mellé a 28 pont pluszban?"

Ismét egy olyan olvasói kérdésre válaszolunk, ami többeteket érdekelhet a felvételi pontszámításával kapcsolatban.

  • Tóth Alexandra

Ha felvételin az emelt szintű érettségi követelményét emelt szintű német érettségivel váltom ki, akkor jár még mellé a 28 pont nyelvismeretért?

A rövid válasz: nem. Ha ugyanabból a nyelvből tesztek emelt szintű érettségit és nyelvvizsgát is, csak az egyik eredményért kaphattok pontot, méghozzá azért, amelyikkel jobban jártok. Tehát vagy az emelt szintű érettségiért járó 50 pontot, vagy a középszintű nyelvvizsgáért járó 28 pontot - felsőfokú nyelvvizsga esetén 40 pontot - kaphatjátok meg. Fontos azonban, hogy az emelt szintű érettségiért járó 50 ponttal csak akkor számolhattok, ha legalább 45 százalékra teljesítettétek a vizsgát, illetve ha a felvételin az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számolják.

Viszont két különböző nyelvből lehetséges az, amit az olvasónk kérdezett. Vagyis, ha például az emelt szintű német érettségi mellett van egy középfokú angol nyelvvizsgája, akkor az előbbiért 50 pontot, az utóbbiért plusz 28 pontot kaphat - feltéve persze, hogy a német elfogadott felvételi tárgy az adott képzésen.

Szintén fontos szabály, hogy a felvételin maximum 100 pluszpontot kaphattok. Azaz hiába tettetek például két tárgyból is emelt szintű érettségit, amiért 50-50 pontot kaphattok, és van mellette még egy nyelvvizsgátok is, utóbbiért már nem jár pluszpont. Ennek ellenére a jelentkezés során érdemes minden igazolást leadnotok az E-felvételi rendszerébe, ami többletpontra jogosít benneteket, ugyanis a pontszámítás a számotokra legkedvezőbb módon fog történni. 

Valamint arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyes szakokon szerezhető többletpontok listája is eltérhet. Szakképesítésért például csak abban az esetben jár a pluszpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után kapható többletpontokkal pedig akkor számolhattok, ha nem az oklevélből történik a pontszámítás, illetve azonos képzési terület szakján tanulnátok tovább.

A 2021-es érettségi még nem teljesen ért véget - folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.