Hogyan és miből számolják a tanulmányi pontokat a felsőoktatási felvételin? És ezekkel maximum hány pontot szerezhettek? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, ha alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentekeztetek, akkor a felvételin összesen maximum 500 pontot szerezhettek. Ez további részpontszámokból adódik össze, melyek közül az egyik a tanulmányi pontok - erre maximum 200 pont jár.
De mégis hogyan jön ki a 200?
A tanulmányi pontok a 9-12. osztályos (nyelvi előkészítő évfolyammal rendelkező képzés esetén 9-13. osztályos) év végi középiskolai jegyeitekből és az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből adódnak össze.
A felvételin a következőképpen számolnak: összeadják öt középiskolai tantárgy két utolsó tanult évének év végi osztályzatait, és ezt megszorozzák kettővel (max. 100 pont) + az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy választott tárgy százalékos eredményének átlagát (max. 100 pont).
Az öt középiskolai tantárgy a következő:
Az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező tárgy:
Fontos, hogy a felsorolt eredmények mindegyikével rendelkezzetek, különben nem számítható ki a tanulmányi pontotok. A sikeres felvételihez továbbá az is elengedhetetlen, hogy mindezt igazoljátok, azaz 2021. július 8-ig feltöltsétek az eredményeiteket igazoló dokumentum másolatát az E-felvételibe. Szintén eddig a határidőig van lehetőségetek módosítani a megjelölt szakok sorrendjén - ennek a részleteiről itt írtunk bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
