Hogyan és miből számolják a tanulmányi pontokat a felsőoktatási felvételin? És ezekkel maximum hány pontot szerezhettek? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Ahogy azt már számtalanszor megírtuk, ha alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentekeztetek, akkor a felvételin összesen maximum 500 pontot szerezhettek. Ez további részpontszámokból adódik össze, melyek közül az egyik a tanulmányi pontok - erre maximum 200 pont jár.
De mégis hogyan jön ki a 200?
A tanulmányi pontok a 9-12. osztályos (nyelvi előkészítő évfolyammal rendelkező képzés esetén 9-13. osztályos) év végi középiskolai jegyeitekből és az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből adódnak össze.
A felvételin a következőképpen számolnak: összeadják öt középiskolai tantárgy két utolsó tanult évének év végi osztályzatait, és ezt megszorozzák kettővel (max. 100 pont) + az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy választott tárgy százalékos eredményének átlagát (max. 100 pont).
Az öt középiskolai tantárgy a következő:
Az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező tárgy:
Fontos, hogy a felsorolt eredmények mindegyikével rendelkezzetek, különben nem számítható ki a tanulmányi pontotok. A sikeres felvételihez továbbá az is elengedhetetlen, hogy mindezt igazoljátok, azaz 2021. július 8-ig feltöltsétek az eredményeiteket igazoló dokumentum másolatát az E-felvételibe. Szintén eddig a határidőig van lehetőségetek módosítani a megjelölt szakok sorrendjén - ennek a részleteiről itt írtunk bővebben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
