Érettségi utáni nagy pontszámolgatás: ilyenek voltak a felvételi ponthatárok az előző években

Az érettségi első hete már véget ért, a mindenkit érintő legfontosabb tárgyak már lementek - bár a természettudományos, és nyelvi érettégik egy része még hátravan - az eredmények is hamarosan megérkeznek. Kíváncsiak vagytok, hogy hány pontot kellett tavaly elérni azon a szakon, amelyre februárban jelentkeztetek? Itt megnézhetitek a korábbi évek felvételi ponthatárait.

  • Csik Veronika

Idén várhatóan július 22-én fogják kihirdetni a szeptemberben induló egyetemi és főiskolai képzések felvételi ponthatárait. Addig is megnézhetitek a korábbi évek ponthatárait.

A tavalyi felvételi ponthatárait itt tudjátok elérni. A 2019-es ponthatárokról itt, a 2018-es pontokról pedig itt tájékozódhattok. Ezeken az oldalakon természetesen a korábbi, még a 2018 előtti felvételi ponthatárokat is eléritek.

Ha taktikáznátok a pontokkal, akkor itt eléritek az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Két ponthatár, amit már most tudunk

1. Minimumponthatár: ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre jelentkeztek, a felvételi összpontszámotoknak idén is el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, azaz:

- alap- és osztatlan szakon 280 pontot

- felsőoktatási szakképzésen 240 pontot

- mesterképzésen pedig 50 pontot.

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Tehát szaktól és egyetemtől függetlenül az adott képzési formára jelentkezők közül mindenkinek el kell érnie a rá vonatkozó pontszámot. Fontos, hogy a végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek, a tavalyi végleges ponthatárokat itt nézhetitek meg.

2. Előzetes ponthatár: idén is több alap- és osztatlan képzésen húztak előzetes ponthatárokat. Ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeztek. Az is nagyon fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedett a bekerülési ponthatár, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél. Itt írtunk az előzetes és a minimumponthatárokról bővebben.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.