Jók a témák, a szövegek és a feladatok is megfelelnek a középszintű érettségi B1-es szintjének – mondta a középszintű németérettségiről Székely Martin angol-német szakos nyelvtanár az Eduline-nak.
Az olvasott szöveg értését mérő rész négy feladatának megoldására 60 percet kaptak a középszinten érettségizők – Székely Martin szerint nem biztos, hogy ennyi idő mindenkinek elég volt. A témákat ugyanakkor nagyon jónak tartja, „egyik sem unalmas, sőt kifejezetten edukatív szövegeket kellett elolvasni”.
„Az első és a második szöveg A2-es szintű, nem éri el a B1-es szintet, mind a szókincs, mind a kérdések ennek megfelelőek. A harmadik szöveg témája – ABF, die allerbeste Freundin – nagyon jó választás, ennél személyesebb, az érettségizőket jobban érdeklő témát nem is találhattak volna. A 3. és a 4. feladat szövege talán egy kicsit hosszú, ezek már a B1-es szintnek felelnek meg” – mondta a német-angol szakos nyelvtanár, aki Youtube-csatornáján is rendszeresen foglalkozik nyelvtanulási témákkal. Hozzátette: a diákoknak általában a negyedik feladattal szokott problémájuk lenni. Ennél mondatrészleteket kell visszailleszteni a szövegbe, a feladat „szókincsben és nyelvtanilag is azt kéri a diákoktól, amit ezen a szinten tudni kell”.
A nyelvhelyességi feladatsort 30 perc alatt kellett megoldani, „a témák itt is nagyon jók, az önkéntes munkáról szóló például empátiára próbál tanítani, de az e-sport témáját is nagyon szeretik a diákok”. A feladatok azoknak a nyelvtani elemeknek az ismeretét kérik számon, amit ezen a szinten elvárnak a vizsgázóktól. „A második feladat például a prepozíciókról szól, várható volt, hogy lesz ilyen feladat” – mondta Székely Martin, hozzátéve: a nyelvhelyességi részt korrektnek tartja, 30 perc alatt meg lehetett oldani.
Az íráskészséget mérő részben a középszinten érettségizőknek két szöveget kellett írniuk – az első műfaja baráti levél, hétvégi programlehetőségekről kellett tanácsot adni. „Kifejezetten tetszik, hogy a gechillt szót beletették a szövegbe, hiszen a németek is egyre több angol kifejezést használnak, jónak tartom, hogy ezt is megmutatták a feladat készítői. Ugyanakkor csillaggal meg is jelölték, és elmagyarázták, mit jelent a kifejezés” – mondta. A nyelvtanár a második feladat témáját is jónak tartja, „ez szintén edukatív téma, hiszen arról kellett fórumbejegyzést írni, hogyan érdemes a pénzzel bánni. Itt a diákok önmagukból is meg tudtak mutatni valamit: hogyan gondolkodnak, milyen a személyiségük. Ezeknél a feladatoknál lehetett szótárt használni, egy-két szót kikereshettek, de nem gondolom, hogy a feladatok szókincsével problémájuk lett volna” – magyarázta.
A németérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
