Nem tartja nehéznek az idei középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részét az Eduline által megkérdezett szaktanár, szerinte olyan témákat érintenek a kérdések, amelyek népszerűek a diákok körében. Azt mondja, bár az iskolák egy részében valószínűleg nem jutottak el a jelenkorig, az Alaptörvényről szóló feladatot a forrás alapján így is meg lehet oldani.
„Bőven elég lesz a 180 perc az idei középszintű feladatsor megoldására” – mondta az Eduline-nak nyilatkozó történelemtanár, hozzátéve: az első, rövid feladatokból álló részben nem talált problémás kérdést.
„A feladatok változatosak – vannak térképes feladatok, vannak hosszabb forrásokra épülő kérdések” – magyarázta. A szaktanár szerint az első részben egyébként számos olyan téma előkerült, amelyet szeretnek a diákok, ilyen például az athéni demokrácia, Hunyadi Mátyás vagy a középkori építészet.
Arra a kérdésre, hogy vajon az Alaptörvényről szóló feladattal meggyűlhet-e a bajuk az érettségizőknek, azt válaszolta, valószínűleg nem minden iskolában jutottak a tananyag végéig. „A középszintű történelemérettségi 12. feladata mindig jelenkori feladat, ilyen témának is szerepelnie kell az írásbelin” – mondta, hozzátéve: a forrás alapján a diákok valószínűleg akkor is meg tudják majd oldani a feladatot, ha ezt a témakört az iskolában már nem tudták átnézni.
Ebben a feladatrészben a diákoknak rövid választ igénylő feladatokat kell megoldaniuk – mindegyik valamilyen forrás, például szöveg, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várja a diákoktól. Összesen tizenkét ilyen feladatot kapnak, egy-egy feladat több részből is állhat.
A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
