Nem tartja nehéznek az idei középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részét az Eduline által megkérdezett szaktanár, szerinte olyan témákat érintenek a kérdések, amelyek népszerűek a diákok körében. Azt mondja, bár az iskolák egy részében valószínűleg nem jutottak el a jelenkorig, az Alaptörvényről szóló feladatot a forrás alapján így is meg lehet oldani.
„Bőven elég lesz a 180 perc az idei középszintű feladatsor megoldására” – mondta az Eduline-nak nyilatkozó történelemtanár, hozzátéve: az első, rövid feladatokból álló részben nem talált problémás kérdést.
„A feladatok változatosak – vannak térképes feladatok, vannak hosszabb forrásokra épülő kérdések” – magyarázta. A szaktanár szerint az első részben egyébként számos olyan téma előkerült, amelyet szeretnek a diákok, ilyen például az athéni demokrácia, Hunyadi Mátyás vagy a középkori építészet.
Arra a kérdésre, hogy vajon az Alaptörvényről szóló feladattal meggyűlhet-e a bajuk az érettségizőknek, azt válaszolta, valószínűleg nem minden iskolában jutottak a tananyag végéig. „A középszintű történelemérettségi 12. feladata mindig jelenkori feladat, ilyen témának is szerepelnie kell az írásbelin” – mondta, hozzátéve: a forrás alapján a diákok valószínűleg akkor is meg tudják majd oldani a feladatot, ha ezt a témakört az iskolában már nem tudták átnézni.
Ebben a feladatrészben a diákoknak rövid választ igénylő feladatokat kell megoldaniuk – mindegyik valamilyen forrás, például szöveg, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várja a diákoktól. Összesen tizenkét ilyen feladatot kapnak, egy-egy feladat több részből is állhat.
A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
