Nem nehéz az idei érettségi a szaktanár szerint, több „népszerű” téma is előkerült

Nem tartja nehéznek az idei középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részét az Eduline által megkérdezett szaktanár, szerinte olyan témákat érintenek a kérdések, amelyek népszerűek a diákok körében. Azt mondja, bár az iskolák egy részében valószínűleg nem jutottak el a jelenkorig, az Alaptörvényről szóló feladatot a forrás alapján így is meg lehet oldani.

  • Eduline

„Bőven elég lesz a 180 perc az idei középszintű feladatsor megoldására” – mondta az Eduline-nak nyilatkozó történelemtanár, hozzátéve: az első, rövid feladatokból álló részben nem talált problémás kérdést.

„A feladatok változatosak – vannak térképes feladatok, vannak hosszabb forrásokra épülő kérdések” – magyarázta. A szaktanár szerint az első részben egyébként számos olyan téma előkerült, amelyet szeretnek a diákok, ilyen például az athéni demokrácia, Hunyadi Mátyás vagy a középkori építészet.

Arra a kérdésre, hogy vajon az Alaptörvényről szóló feladattal meggyűlhet-e a bajuk az érettségizőknek, azt válaszolta, valószínűleg nem minden iskolában jutottak a tananyag végéig. „A középszintű történelemérettségi 12. feladata mindig jelenkori feladat, ilyen témának is szerepelnie kell az írásbelin” – mondta, hozzátéve: a forrás alapján a diákok valószínűleg akkor is meg tudják majd oldani a feladatot, ha ezt a témakört az iskolában már nem tudták átnézni.

Ebben a feladatrészben a diákoknak rövid választ igénylő feladatokat kell megoldaniuk – mindegyik valamilyen forrás, például szöveg, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várja a diákoktól. Összesen tizenkét ilyen feladatot kapnak, egy-egy feladat több részből is állhat. 

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.