Az emelt szintű matekérettségiről is megérkeztek az első diákvélemények.
„A feladatok az átlagnál könnyebbek voltak - volt egy két hosszabb feladat, komolyabb tusást nem nagyon igényeltek” – mondta az emelt szintű vizsgákról Gergő, a győri Révai diákja. Hozzátette a vizsgában voltak: gráfok, viszonylag kevés valószínűségszámítás, szélsőérték, geometria, egy kevés térgeometria, sok függvény (3-4 feladat) és egy egyenlet, plusz volt egy-két szöveges, ami szintén egyenletre mentek ki.
Elárulta azt is, sokkal kevesebb ideje maradt mert egy feladattal elszöszölt, de összességében nem tartja nehéznek a feladatokat.
Hasonló véleményen volt egy fehérvári középiskolai diákja is, aki elmondta, jó feladatsort kaptak, de az idő volt kevés, nem tudott visszatérni az első kérdésekre később. Szerinte a gráfos kombinatorika feladat és a 9-es feladat nehezebb volt.
Az emelt matek írásbeli két részből áll, és a diákok a rendelkezésükre álló 240 percet tetszésük szerint oszthatják meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és a megoldások sorrendjét is meghatározhatják.
Az írásbeli feladatsor II. részében kitűzött öt feladat közül csak négy feladat megoldása értékelhető. A feladatlapon lesz egy jelölőnégyzet, amit ki kell töltenetek: ide kerül annak a feladatnak a sorszáma, amelyet nem szeretnétek, ha értékelnétek. Amennyiben ezt elfelejtitek kitölteni, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki, akkor automatikusan az utolsó feladatotokat nem fogják értékelni.
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
