Egy Mikszáth Kálmán-novellát, valamint egy Arany János- és egy Tóth Árpád-verset kaptak a magyarérettségi második részében a középszinten vizsgázók.
A középszintű feladatsor második részében két feladat - egy mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű (vagy műrészlet) adott szempontú összehasonlító elemzése - közül választhatnak a diákok. Akármelyiket is választják az érettségizők, egy 400-800 szavas esszét kell írniuk 150 perc alatt.
A műértelmező szövegalkotási feladatot választó érettségizőknek egy Mikszáth-novellát kell elemezniük.
Az összehasonlító műelemzést választóknak egy nagyon ismert Arany János- és egy Tóth Árpád-verset kell elolvasniuk, majd összevetniük. Az elemzés szempontjainál a létösszegző művek motívumaira is ki kell térni az esszében a két költemény alapján.
A középszintű magyarérettségi második része két – választható – szövegalkotási feladatból áll. A diákok vagy egy megadott művet/műrészletet elemeznek, vagy pedig két művet/műrészletet hasonlítanak össze a megadott szempontok alapján. Bármelyik mellett is döntenek, 400-800 szavas esszét kell írniuk.
Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet – igaz, a diákok minden évben arra számítanak, hogy az első választható feladatban egy novellát kell majd elemezni, így elsősorban ennek a műfajnak a sajátosságaiból szoktak felkészülni. A novellák, költemények, balladák bármelyik korszakból, szerzőtől származhatnak, nincs semmilyen tematikai vagy műfaji kötöttség.
József Attila, Arany János, Tóth Árpád
Nincs olyan magyartanár, aki az érettségi előtt ne kapta volna meg azt a kérdést, milyen szerző művére lehet számítani – és bár korábban sokan bocsátkoztak találgatásokba születési és halálozási évfordulók alapján, a kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta csak ritkán bukkan fel „évfordulós” költő vagy író műve az írásbelin.
Az mindenesetre biztos, hogy az elmúlt években többször elemezhettek József Attila-verset a középszinten érettségizők – volt, hogy három egymást követő év májusában tőle kaptak egy-egy művet a vizsgázók. Mellette egyébként Berzsenyi Dániel, Tóth Árpád, Arany János, Vörösmarty Mihály és Radnóti Miklós műveit is gyakran előveszik a feladatsorok összeállítói.
Sok diák egyébként előre eldönti, hogy az első esszéfeladatot választja majd - az ugyanis szinte minden évben egy novella elemzését kéri a vizsgázóktól, a novellaelemzés módszertana pedig abszolút megtanulható. Az Eduline-nak korábban nyilatkozó magyartanár szerint ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet, ez pedig jó hír lehet azoknak, akikhez nem áll túl közel az irodalom.
Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
