A forrásokra nagyon kell figyelni az esszéfeladatoknál, „ott lehet leginkább elhasalni”

A vizsgázóknak nagyon kell figyelniük arra, hogy a források pontosan melyik korszakról szólnak. Főleg a rövid esszéknél, ott lehet a leginkább elhasalni – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár a középszintű történelemérettségi második részéről.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a hűbériségről, a dualizmus kori iparról, a szovjet ideológiáról és a török terjeszkedésről is kaptak esszéfeladatot a diákok a középszintű történelemérettségi második részében.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint a hosszú esszék témái közül valószínűleg a dualizmus kori témát választja majd a többség, az viszont megjósolhatatlan, hogy a rövid esszéfeladatoknál a hűbériség vagy a szovjet rendszer ideológiája lesz a népszerűbb téma - utóbbinál egyébként is van egy buktató. Hozzátette: a megadott források jók, de „a vizsgázóknak nagyon kell figyelniük arra, hogy a forrás pontosan miről, melyik korszakról szól”.

A középszintű írásbeli második részében esszéfeladatokat kapnak a vizsgázók: mindegyiknél fel kell dolgozni valamilyen forrást, például szöveget, képet, adatot vagy térképet is. A feladatsor kétféle kifejtendő feladatot tartalmaz: egy rövidet, amelyet körülbelül 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell megoldani, valamint egy hosszút, amelynél 210-260 szavas, vagyis körülbelül 26-32 soros esszét várnak a vizsgázóktól.

A feladatsor első részében 12 rövid feladatot kellett megoldaniuk a viszgázóknak, ott előkerült az athéni demokrácia, a középkori építészet és Mátyás uralkodása is, az egyik feladat teljes egészében a jelenlegi Alaptörvényről szól.

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok: 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.