A vizsgázóknak nagyon kell figyelniük arra, hogy a források pontosan melyik korszakról szólnak. Főleg a rövid esszéknél, ott lehet a leginkább elhasalni – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár a középszintű történelemérettségi második részéről.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a hűbériségről, a dualizmus kori iparról, a szovjet ideológiáról és a török terjeszkedésről is kaptak esszéfeladatot a diákok a középszintű történelemérettségi második részében.
Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint a hosszú esszék témái közül valószínűleg a dualizmus kori témát választja majd a többség, az viszont megjósolhatatlan, hogy a rövid esszéfeladatoknál a hűbériség vagy a szovjet rendszer ideológiája lesz a népszerűbb téma - utóbbinál egyébként is van egy buktató. Hozzátette: a megadott források jók, de „a vizsgázóknak nagyon kell figyelniük arra, hogy a forrás pontosan miről, melyik korszakról szól”.
A középszintű írásbeli második részében esszéfeladatokat kapnak a vizsgázók: mindegyiknél fel kell dolgozni valamilyen forrást, például szöveget, képet, adatot vagy térképet is. A feladatsor kétféle kifejtendő feladatot tartalmaz: egy rövidet, amelyet körülbelül 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell megoldani, valamint egy hosszút, amelynél 210-260 szavas, vagyis körülbelül 26-32 soros esszét várnak a vizsgázóktól.
A feladatsor első részében 12 rövid feladatot kellett megoldaniuk a viszgázóknak, ott előkerült az athéni demokrácia, a középkori építészet és Mátyás uralkodása is, az egyik feladat teljes egészében a jelenlegi Alaptörvényről szól.
A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
