Egy 19. századi novellát is elemezhetnek a magyarból középszinten érettségizők - tudta meg az Eduline. Ezzel több tízezer vizsgázó járt jól, a többség ugyanis idén is arra számított, hogy novellát kapnak majd, és főként ennek a műfajnak az elemzésére készült fel.
A középszintű magyarérettségi második része az elemzésről szól. A diákok két feladat közül választhatnak: vagy egy megadott művet elemeznek különböző szempontok alapján, vagy két versről írnak összehasonlító elemzést. Az első feladat általában egy novella elemzését kéri a vizsgázóktól – májusi érettségin eddig csak kétszer fordult elő, hogy egy balladát vagy egy költeményt kaptak a diákok. Éppen ezért a végzősök zöme a novellaelemzés szempontjaiból készül fel, pedig a vizsgaszabályok alapján bármilyen más műfajú szöveget is kaphatnak, „a feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet, a művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül”.
A kétszintű érettségi rendszer bevezetése, vagyis 2005 óta egyébként Szabó Magda-, Móricz Zsigmond-, Bodor Ádám-, Kosztolányi Dezső- és Mándy Iván-novella is szerepelt már a középszintű magyarérettségin.
A többség a novellaelemzést választja. De miért?
„A középszinten érettségizők többsége általában a novellaelemzést választja, mert annak van egy abszolút megtanulható metodikája (ki kell térni például az elbeszélő kérdésére, a műfaji sajátosságokra), ráadásul egy novellának kevesebb metaforikus értelmezése lehet” – mondta korábban az Eduline-nak Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára. A másik választható esszéfeladat, az összehasonlító elemzés alapja mindig két vers, „ott rengeteg műfaj van, és az értelmezési lehetőség is szerteágazó, egy adott versnek többféle értelmezése is lehet – igaz, ez korszakfüggő”.
A novellaelemzés népszerűsége mögött egészen banális okok is állhatnak – egész egyszerűen ott egy mű értelmezésére kell koncentrálni, míg az összehasonlító esszénél két művet kell elemezni, és össze is kell azokat hasonlítani a feladatban megadott szempontok alapján.
Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
