Idén nem lesznek szóbeli vizsgák, de mit tehetnek azok, akiknek rosszabbul sikerül az írásbeli? Ebben a cikksorozatunkban az idei szabályokkal kapcsolatban felmerülő legfontosabb részleteket tisztázzuk.
Lehet-e szóbelin javítani, ha az írásbeli rosszul sikerült?
Az Oktatási Hivatal válasza szerint bármely vizsgatárgyból tett középszintű érettségi esetén, feltéve ha az írásbelin eléritek a tizenkettő százalékot (de nem éritek el a huszonöt százalékot), szóbeli vizsgát kell szervezni, így az ott szerzett eredménnyel a vizsga még sikeres lehet. Azonban, ha nem a bukáshatáron billegtek, nem javíthattok szóban, hiszen a szóbeli vizsgák alapvetően nem lesznek megtartva idén.
Hozzáteszik, középszinten mozgóképkultúra és médiaismeret és vizuális kultúra tárgyaknak nem létezik szóbeli vizsgarésze, így a fenti rendelkezés ezekre a vizsgatárgyakra nem alkalmazható. A vizuális kultúra vizsgatárgy esetén, ha az írásbelin megvan a tizenkettő százalék, de nem éritek el a huszonöt százalékot, "szóbeli jellegű gyakorlati vizsgarészt lehet és kell megszervezni" - ez a portfólió megvédését jelenti, aminek feltétele, hogy a portfóliót az előzetes értekezletig leadjátok.
A dráma vizsgatárgynak az írásbeli vizsgarész mellett két különálló, egy gyakorlati és egy szóbeli vizsgarésze van, így, ha az írásbelin eléritek a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonötöt, a szóbeli vizsgarészt lehet és kell megszervezni, de drámából a gyakorlati vizsgák ebben az esetben sem kerülnek megszervezésre.
Fontos, hogy ez a fenti a szabály nem vonatkozik az emelt szintű vizsgákra - emeli ki az OH.
Arra, hogy milyen esetekben lesz mégis szóbali viszga, annak ellenére, hogy a központi vizsgák elmaradnak - ebben a cikkben válaszoltunk. Azt pedig, hogy kell-e maszkot viselni az írásbelin, itt nézhetitek meg. Arra pedig, hogy mikor kezdődnek a vizsgák idén, itt válaszoltunk. Azt pedig, hogy milyen szabály vonatkozik azokra, akik nem tudnak elmenni az írásbelire, betegség vagy karantén miatt, itt gyűjtöttünk össze mindent.
Az érettségire vonatkozó többi szabályt itt olvashatjátok el, a 2021-es vizsgaidőszakban folyamatosan frissülő tartalmunkat pedig itt találjátok.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
