Érettségi tisztázó: kötelező lesz-e a maszkviselés az írásbelin?

Kültéren, boltokban és a legtöbb helyen kötelező a maszkviselés. Vajon milyen szabályok vonatkoznak az érettségikre? Ebben a cikksorozatunkban az idei szabályokkal kapcsolatban felmerülő legfontosabb részleteket tisztázzuk.

  • Csik Veronika

A maszk viselése a folyosón, a közösségi térben kötelező, a vizsgadolgozat írása során ajánlott, de értelemszerűen lehet olyan időszak, amikor le szabad venni (pl. amikor a vizsga közben iszik a vizsgázó)

- írja az Oktatási Hivatal tájékoztatója az idei érettségiszabályokat meghatározó rendeletre hivatkozva.

Hozzáteszik azt is, valamennyi helyszínen lesz kézfertőtlenítő, ezen felül a felügyelőtanárok és az emelt szintű vizsgadolgozatok értékelésében érintett javítótanárok számára kesztyűt is biztosítanak.

Arra, hogy milyen esetekben lesz mégis szóbali viszga, annak ellenére, hogy a központi vizsgák elmaradnak - ebben a cikkben válaszoltunk. Az érettségire vonatkozó többi szabályt itt olvashatjátok el, a 2021-es vizsgaidőszakban folyamatosan frissülő tartalmunkat pedig itt találjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.