Hányszor módosíthattok? Ezeket minden felvételizőnek tudnia kell.
A jelentkezési sorrenden egy alkalommal tudtok majd módosítani április 19. után - miután elkezdődik az ügyintézési időszak -, legkésőbb 2021. július 8-ig.
Mikor érdemes változtatnotok?
Ha valamiért megváltozott a preferencia-sorrendetek - azaz már nem az az első egyetem vagy szak, ami a jelentkezés leadásakor volt. Például, ha időközben rájöttetek, hogy a mérnökinformatikus szak helyett inkább a mechatronikai mérnök lesz az igazi.
Az viszont nagyon fontos, hogy erre csak akkor van lehetőségetek, ha mind a két szak szerepel a listátokban. Sorrendmódosítás címszó alatt ugyanis csak a jelentkezéskor megadott szakok elbírálási sorrendjén lehet változtatni, teljesen új képzést nem vehettek fel.
Van kivételel
Nem számít új jelentkezési helynek, ha felveszitek a listába a már ott lévő szak másik - még meg nem jelölt - finanszírozási formáját. Vagyis, ha például biztosak vagytok abban, hogy a kiszemelt képzésre nem fogtok bekerülni állami ösztöndíjjal, de mindenképpen oda szeretnétek menni, és a jelentkezéskor nem adtátok meg az önköltséges párját, most felvehetitek a listába - viszont csak a már megjelölt egyetem, már megjelölt képzési formájában vehetitek fel a szakot, csak a finanszírozási forma lehet más.
Jelentkezési helyet akár vissza is vonhattok
Ez nem számít sorrendmódosításnak, attól függetlenül van rá lehetőségetek. Arra azonban külön felhívja a figyelmet a felvételi tájékoztató, hogy ha visszavonjátok valamelyik jelentkezési helyet, annak újbóli aktiválására, visszaállítására később nincs lehetőség.
Arról, milyen feladatok várnak még rátok az ügyintézési időszakban, itt írtunk korábban. A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
