"Van olyan, hogy nem kapok többletpontot az emelt szintű érettségiért?"

A rövid válasz az, hogy: igen. Mutatjuk a részleteket.

  • Tóth Alexandra

Minden esetben jár az 50 többletpont az emelt szintű érettségiért?

Nem, idén is csak abban az esetben kaphattok érte pluszpontot, ha legalább 45 százalékot értek el, és ha az érettségi pontjaitokat az emelt szintű vizsga alapján számítják.

Alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpontot, összesen pedig 100 pontot kaphattok. Vagyis, ha két 45 százalék feletti emelt érettségitek is van, amit elfogadnak a pontszámításnál, akkor a többletpontjaitokat már ki is maxoltátok, hiszen a pluszpontokkal idén is maximum 100 pontot szerezhettek.

Bár az emelt szintű érettségi kötelező, mégis van kivétel

Azt már számtalanszor megírtuk, hogy alap-, illetve osztatlan képzésre csak akkor vehetnek fel titeket, ha legalább egy emelt szintű érettségit tesztek. Ez a szabály azonban nem vonatkozik rátok, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg. Ilyen például az edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanári szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van - írja a felvételi tájékoztató.

Illetve akkor is mentesülhettek az emelt szintű érettségi követelménye alól, ha felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, vagy felsőoktatási szakképzésben szereztetek oklevelet - utóbbi esetében ez csak akkor lehetséges, ha a felsőoktatási intézmény abból számolja az érettségi pontot.

A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.