A rövid válasz az, hogy: igen. Mutatjuk a részleteket.
Minden esetben jár az 50 többletpont az emelt szintű érettségiért?
Nem, idén is csak abban az esetben kaphattok érte pluszpontot, ha legalább 45 százalékot értek el, és ha az érettségi pontjaitokat az emelt szintű vizsga alapján számítják.
Alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpontot, összesen pedig 100 pontot kaphattok. Vagyis, ha két 45 százalék feletti emelt érettségitek is van, amit elfogadnak a pontszámításnál, akkor a többletpontjaitokat már ki is maxoltátok, hiszen a pluszpontokkal idén is maximum 100 pontot szerezhettek.
Bár az emelt szintű érettségi kötelező, mégis van kivétel
Azt már számtalanszor megírtuk, hogy alap-, illetve osztatlan képzésre csak akkor vehetnek fel titeket, ha legalább egy emelt szintű érettségit tesztek. Ez a szabály azonban nem vonatkozik rátok, ha olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg. Ilyen például az edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok az egy- és kétszakos osztatlan tanári szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van - írja a felvételi tájékoztató.
Illetve akkor is mentesülhettek az emelt szintű érettségi követelménye alól, ha felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, vagy felsőoktatási szakképzésben szereztetek oklevelet - utóbbi esetében ez csak akkor lehetséges, ha a felsőoktatási intézmény abból számolja az érettségi pontot.
A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
