Fontolják meg, hogyan lehetne méltányos módon kompenzálni az idén érettségiző évfolyam hátrányát – ezt kérik a vezető magyar gimnáziumok igazgatói a kormánytól.
„A köznevelési intézmények csak azt követően nyissák meg újra kapuikat a jelenléti oktatás előtt – beleértve az érettségi vizsgákat is –, ha minden dolgozónk, aki igényelte, megkaphatta a Covid19 elleni védőoltást” – ezt kéri a neves magyarországi középiskolák vezetőit tömörítő Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma. Az alírók között van többek között a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, a Szent István Gimnázium, a Városmajori Gimnázium igazgatója is.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy beoltják a pedagógusokat, az óvodák és iskolák pedig legkorábban április 12-én vagy 19-én nyithatnak meg. Pénteken Orbán Viktor már csak az április 19-i nyitásról beszélt, egy kormányzati tájékoztatóból pedig az is kiderült, hogy a bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók oltása április 1-jén kezdődik majd meg, és két körben zajlik majd.
„Jelentős tudásbeli hiányosságok”
A gimnáziumi igazgatók hozzáteszik: az elmúlt év komoly mentális terhelést jelentett a diákoknak, és „jelentős tudásbeli hiányosságok is mutatkozhatnak az idén érettségiző évfolyamnál”.
„Úgy látjuk, nem várható el tőlük, hogy a korábbi évfolyamok által felmutatott eredményeket érjék el az előttük álló megmérettetésen. Kérjük, hogy a döntéshozók – függetlenül attól, hogy a járványhelyzet egyáltalán lehetővé teszi-e a vizsgák részleges vagy teljes megszervezését – fontolják meg, hogy miként lehetne méltányos módon kompenzálni az idén rendes érettségi vizsgát tevő évfolyam hátrányát. Készséggel felajánljuk munkánkat és együtt-gondolkodásunkat abban, hogy kidolgozzunk erre egy részletes tervet” – olvasható közleményükben, amelyről elsőként a Telex számolt be.
Ahogy azt korábban megírtuk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelenleg azzal számol, hogy májusban és júniusban az írásbeli és a szóbeli érettségit is meg tudják majd tartani. Végzős középiskolások több petíciót indítottak a szóbelik törléséért, az egyiket már több mint húszezren írták alá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
