A magyar nép eredete emelt szintű téma lesz, összességében több magyar történelem kerül a vizsgákba, sőt, a természettudományos szóbelik esetében megjelenő projektmunkák a történelemérettségin is elképzelhetőek lesznek.
2024-től a "nehezen érthető korabeli források" mellett már publicisztikai szövegeket is elemezhetnek a diákok történelemből - írja mai számában a Magyar Nemzet. A lapnak Nánay Mihály, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke nyilatkozott, hozzátette: a természettudományos szóbelik esetében megjelenő projektmunkák a történelemérettségin is elképzelhetők, igaz, ennek bevezetéséhez szerinte hosszabb előkészítés és vizsgálatok szükségesek.
Újdonság tehát, hogy a vizsgaleírás megengedi a történészi vagy publicisztikai szöveg értelmezését is az elsődleges források mellett. Ennek oka, hogy sok esetben nagyon "életszerűtlen elvárni a diákoktól a korabeli források elemzését, így ez nagyobb és kreatívabb lehetőséget ad a feladat írásánál" – állítja a szakember.
Másik komoly változás, hogy a komplex tesztfeladat ezentúl magyar történelemből lesz majd kijelölve, illetve a többi tesztfeladat körében is elvárás, hogy a kérdések legalább ötven százaléka a magyar történelemre vonatkozzon. Valamint az egyetemes és a magyar történeti témákat az új követelményrendszerben korszakonként egyesítik. Ezen felül változtak a tematikai arányok a vizsgán: kevesebb gazdaság- és társadalomtörténelmet és több eszmetörténetet fognak számonkérni, de a politikatörténet aránya nem változik.
Eddig középszinten szerepelt a témák közt a magyar nép eredete és vándorlása, a mostani javaslatban az eredet kérdése átkerül emelt szintre és kikerül a témakörök közül a "magyar nép egyre kérdésesebb" vándorlása - teszik hozzá. A jelenkori témakörök közül eltűnik az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőségek elvének bemutatása, ugyanis 2020-tól ezt egy külön tantárgyat (állampolgári ismeretek) dolgozza fel.
Történelemtanárok Egylete (TTE) az érettségi vizsga tervezett változtatását elfogadhatatlannak tartja, sőt, a szakmai szervezet meg sem kapta véleményezésre ezt a fontos szakmai anyagot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szabad tankönyvválasztás, szabad módszertan, nagyobb intézményi autonómia és a politikai befolyástól mentes működés – ezeket ígéri a kormányzásra készülő Tisza Párt. Megnéztük, mit jelent mindez a gyakorlatban: milyen változásokat hozhatna a pedagógusok mindennapjaiban, és mennyiben találkozik a párt „szabadság”-értelmezése a tanárok tapasztalataival és elvárásaival.
Közel 120 ezerre emelkedett az SNI-s diákok száma a 2025/2026-os tanévben a közoktatásban és a szakképzésben. Ezek a tanulók a mindennapokban nincsenek könnyű helyzetben, ezért civil szervezetek kidolgoztak egy szakmai minimumot, melyet személyesen adtak át a Tisza társadalompolitikai szakértőjének.
A Tisza Párt oktatási programja az óvodai rendszert is érinti, többek között az óvoda és az iskola közötti átmenet kérdésében. A jelenlegi szabályozás sokszor túl merev, és adminisztratív akadályokat gördít a szülők elé, ami miatt sok gyerekek éretlenül kezdi meg az iskolát.
Magyar Péter arról biztosította a tizenöt igazgatót, hogy az oktatás a Tisza-kormány alatt stratégiai fontosságú ágazat lesz, és az átalakítás során minden magyar pedagógus tapasztalatára számítanak.
@eduline.hu Érdekel, hogyan szerezhetsz egyszerűen két pontot a matekérettségin? A@studium_generale matekosai elárulják neked! #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu
Várható témakörök, feladattípusok, diákvélemények – mutatjuk, hogy mit találhattok nálunk az érettségi időszakban.
Szabad tankönyvválasztást, új Nemzeti alaptantervet és valódi egyeztetést sürget Totyik Tamás, aki szerint az oktatási rendszer problémái egymásra épülnek, és egyfajta „pillangóhatásként” erősítik fel a társadalmi különbségeket. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja, az új kormánynak egyszerre kellene gyors lépéseket tennie és hosszú távú reformokba kezdenie.
Jogsértést állapított meg a hatóság a Építési és Közlekedési Minisztérium eljárásában, de ez nem befolyásolja a végeredményt: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát továbbra is a kormányközeli konzorcium építheti meg közel 110 milliárd forintért.
