A matekérettségi szóbeli vizsgarészére teljesen más szabályok vonatkoznak közép- és emelt szinten. Most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Kiknek kötelező szóbelizniük matekból?
A többi fő tantárggyal ellentétben, matekból csak emelt szinten kötelező a szóbeli. Itt egy tételt kell majd húznotok és a megadott szempontok szerint kifejteneket. Erre 20 percetek lesz, 35 pontért. Azt, hogy melyik 25 témakör fog szerepelni az idei szóbelin, itt nézhetitek meg:
Mi a helyzet középszinten?
Alapjáraton matekból középszinten nincs szóbeli. Abban az esetben viszont, ha nem éritek el az írásbelin a ketteshez szükséges huszonöt százalékot, de a tizenkettőt igen, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehettetek.
Ekkor az emelt szinthez hasonlóan, szintén kaptok egy tételsort, amit az az iskola állít össze, ahol érettségiztek. A szóbelin két típusú feladattal kell megbirkóznotok. Az egyik feladat három különböző elméleti kérdés megválaszolása (15 pontért), a második pedig három különböző feladat megoldása (30 pontért). Összesen 50 pontot szerezhettek, ugyanis - az előző összesen 45 ponton túl - kaphattok még további 5 pontot a feleletetekre (önálló munkára, logikus előadásra, kommunikációs készségre).
Ha szóbeliznetek is kell, akkor a végső értékelés az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.
A többi tantárgy emelt szintű szóbelijének témaköreit itt nézhetitek meg. A 2021-es érettségivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
