Hagyományos módon - írásbeli és szóbeli számonkéréssel - tervezik megtartani az idei érettségit - mondta el ismét az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára.
Maruzsa Zoltán elmondta, tantermenként tíz tanuló, maszkviselés, testhőmérséklet-mérés, távolságtartás és kézfertőtlenítés mellett szervezik a vizsgákat. A további szabályokról itt olvashattok.
A köznevelési államtitkár kiemelte: tavasszal, amikor csak írásbeli vizsga volt, az eredmények megfeleltek az előző öt év átlagának. A szóbeli vizsga azonban sok tanulónak javítási lehetőséget is jelent - indokolta annak megtartását.
Január eleje óta arra kérik az intézményeket, hogy a közismereti tárgyakból éljenek az érettségire felkészítő személyes konzultációk szervezésének lehetőségével. Ezeken célzottan biztosíthatnak lehetőséget a személyes kapcsolattartásra - mondta. Arról, hogy mindez hogyan valósítható meg azért akadnak kétségek, például az amúgy is túlterhelt tanárok napi munkájába vajon hogyan illeszthető be a többletmunka. Persze a minisztériumnak erről is határozott elképzelései is vannak.
Maruzsa Zoltán arra is kitért, hogy a tanároknál a köznevelési információs rendszer és az egészségügyi adatbázis, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér statisztikai jellegű összevetése alapján 26 százalék az oltást igénylők aránya. Egy korábbi felmérés szerint ez azonban jóval magasabb is lehet.
Az idei évben talán még megterhelőbb az érettségizőknek a felkészülés - mentálisan is. Ebben a témában pszichológusokkal készített interjúnkat itt olvashatjátok el. Az érettségi jelentkezési határidő előtt minden fontos szabályt megismerhettek itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
