Ezek a középiskolai jegyek számítanak a felvételin

A középiskolai eredményekkel akár 100 pontot is szerezhettek a 2021-es felsőoktatási felvételin. De pontosan melyik tantárgy jegyei számítanak? Itt a válasz.

  • Tóth Alexandra

A tanulmányi pontokba kizárólag a középiskolai tanulmányok során megszerzett eredmények számíthatók be, azaz a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményei - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.

A középiskolai eredményeket az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege adja:

  • magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül),
  • történelem,
  • matematika,
  • legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  • egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.

Abban az esetben, ha nem tanultátok valamelyik kötelező, vagy idegen nyelvi tárgyat és nincs is felmentésetek ezekből a tárgyakból, tanulmányi pont nem számítható - teszi hozzá a tájékoztató.

A középiskolai eredmények kiszámításához be kell küldenetek a középiskola utolsó két évfolyamáról, illetve ha valamely kötelező tantárgyat (tantárgyakat), vagy a választott idegen nyelvet, vagy a választható természettudományos tantárgyat (tantárgyakat) korábban tanultátok, minden évfolyamról a bizonyítványotok másolatát.

A pontszámításról itt olvashattok részletesebben. A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.