Orvosi igazolás, önéletrajz, motivációs levél, szakmai tevékenység igazolása - ez csak néhány dokumentum azok közül, amit a kötelezőkön kívül kérhetnek még a felsőoktatási intézmények a felvételihez. Itt a teljes listát megtaláljátok.
Korábban már írtunk azokról a dokumentumokról, amelyeket a jelentkezési határidőig - azaz február 15-ig - kell feltöltenetek az E-felvételibe. Most pedig azt szedtük össze, hogy ezeken kívül még milyen speciális papírokat, előfeltételeket határozhatnak meg az egyetemek a felvételi feltételeként.
Betöltött munkakör igazolása
Erre azért van szükség, mert egyes képzéseken csak bizonyos munkakörben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól.
Előalkalmassági vizsgáról szóló igazolás
Egyes képzéseken - például a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító (nemzetiségi tanító), óvodapedagógus (nemzetiségi óvodapedagógus) szakokon - előalkalmassági vizsgákat is tartanak, így már a jelentkezési határidő előtt kiderül, alkalmasak vagytok-e az adott szakra vagy sem.
Az előalkalmasságin szerzett igazolást mindenképpen csatolnotok kell a jelentkezéshez, ennek hiányában ugyanis újra vizsgára hívhatnak, de akár ki is zárhatnak titeket. Fontos, hogy ha csak a jelentkezési határidőt követően vesztek részt alkalmassági vizsgán, akkor annak eredményét nem kell dokumentummal igazolni, mivel azt a felsőoktatási intézmények rögzítik a központi felvételi nyilvántartásba.
Orvosi igazolások
Amennyiben egészségügyi (orvosi) igazolás szükséges a jelentkezéshez, arról a Felvin, az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az intézményi meghirdetéseknél tudtok tájékozódni.
Önéletrajz, motivációs levél
Ez egy saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámoló. Csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.
Szakmai tevékenység igazolása
Egyes mesterképzéseknél többletpontot érnek a szakmai tevékenységek, eredmények, úgyhogy ennek is érdemes utánajárnotok. Itt ilyesmikre kell gondolni, hogy publikációs és kutatási tevékenységek, egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlatok, illetve országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.
Szakirányú továbbképzés igazolása
A szakmai tevékenységhez hasonlóan egyes mesterképzéseknél a szakirányú továbbképzésekért is járhat többletpont, továbbá a szakfordító vagy szakfordító és tolmács képzés befejezéseként kiállított oklevél, képesítő bizonyítvány nyelvvizsgának felel meg.
Azokon a jogcímeken, amelyeket már február 15. előtt is igazolni tudtok, eddig a határidőik kell feltöltenetek a dokumentumokat. Amennyiben ezek még nem állnak rendelkezésetekre, július 8-ig tudjátok majd őket pótolni. Azt, hogy miért jár pluszpont, itt nézhetitek meg.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
