Sorrendmódosítás az utolsó pillanatban: ezekre kell figyelnetek

Már tényleg a véghajrában vagytok és az utolsó nagy döntést kell meghoznotok, ha a keresztféléves felvételire jelentkeztetek, ugyanis január 11-ig van időtök változtatni az egyetemek korábban megadott sorrendjén. Mutatjuk a részleteket.

  • Tóth Alexandra

Ne feledjétek, sorrendmódosításkor csak a megjelölt szakok sorrendjét alakíthatjátok, plusz egyetemeket vagy szakot nem jelölhettek meg. Arra viszont van lehetőségetek, hogy a már korábban kiválasztott képzés finanszírozási párját hozzáadjátok a listátokhoz - azaz, ha államilag támogatott formában már megjelöltétek, az önköltséges formát is felvehetitek a listába, vagy fordítva.

Hogyan kell módosítani?

Ha beléptek a fiókotokba, a sorrendmódosítás menüpont alatt meg is találjátok a felületet. Itt a megjelölt szakok mellett látható nyilakkal tudjátok felállítani a végleges sorrendet. Ha készen vagytok, értelemszerűen a mentés gombra kattintva tudjátok beküldeni a kérelmet, viszont utána már nincs több lehetőségetek a változtatásra.

Mikor érdemes változtatni a sorrenden?

Elsősorban akkor, ha már nem arra a képzésre szeretnétek legjobban menni, amit korábban legelső helyre raktatok. Illetve még akkor, ha az állami ösztöndíjas forma hátrébb van, mint a fizetős, mivel úgyis arra a helyre vesznek fel titeket, ahol először elértétek a megfelelő ponthatárt.

És mikor nem?

Az egyszeri sorrendmódosítás lehetőségével nem érdemes élni, ha

  • valamelyik jelentkezési helyen nem sikerült az alkalmassági vizsgátok. Sikertelen alkalmassági vizsga esetén az adott szakra egyébként sem kerülhettek be, függetlenül attól, hogy hányadik helyen jelöltétek.
  • ha meggondoltátok magatokat a jelentkezés benyújtása óta és már nem szeretnétek valamelyik megjelölt képzésre bejutni, ezért hátrébb helyeznétek. Ilyen esetben előnyösebb a jelentkezési hely visszavonását – kizárását – választani. Ez ugyanis nem számít sorrendmódosításnak, arra ettől függetlenül van lehetőségetek.

A jelentkezési hely visszavonását azonban alaposan át kell gondolni, mivel ezt is csak egyszer tehetitek meg. Ha visszavonjátok valamely jelentkezési helyet, annak újbóli aktiválására, visszaállítására később már nem lesz lehetőségetek, illetve arra sincs lehetőség, hogy a visszavont képzés helyett újat jelöljetek meg.

Fontos, hogy a jelentkezési hely visszavonása a felvételi eljárás során befizetett kiegészítő eljárási díj összegét (amennyiben van) nem csökkenti, a már befizetett kiegészítő eljárási díjat nem igényelhetitek vissza.

Kíváncsiak vagytok, hol tart a folyamat?

A feldolgozás állapotát végig tudjátok követni - a kérelmek menüpont alatt megtaláljátok az aktuális státuszát. Fontos, hogy a változtatások az ügyintézési felületen nem jelennek meg azonnal, hiszen az elküldött kérelmeket még fel is kell dolgozni, ezért ne ijedjetek meg, ha egy ideig még a régi sorrendet látjátok.

A 2021. évi keresztféléves felvételi ügyintézési időszakában január 11-ig módosíthatjátok a személyes adataitokat, illetve szintén eddig a határidőig lehet a jelentkezés benyújtásakor még rendelkezésre nem álló dokumentumokat is benyújtani. Azt, hogy miért jár többletpont a keresztféléves felvételin, itt nézhetitek meg. Azokról a dokumentumokról pedig, amelyekkel nektek nem kell külön foglalkoznotok, itt írtunk korábban.

A 2021-es keresztféléves felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.