Mit is jelent pontosan a duális képzés? Milyen kötelezettséggel jár, ha ilyen képzésre jelentkeztek egy "sima" szak helyett, illetve van-e eltérés a jelentkezések menete között? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Kezdjük az elején: mit jelent pontosan a duális képzés?
A duális képzésben a hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy egy minősített partnerszervezetnél a képzési idő alatt gyakorlatot végez. Ennek eredményeként munkatapasztalatot szerez, és szakmai kompetenciáit már a képzés alatt megerősíti - írja a Felvi.
Milyen szakokon érhető el ez a képzési forma?
Duális képzésre műszaki, informatikai, agrár, természettudomány és gazdaságtudományi képzési területen, illetve az orvos- és egészségtudomány képzési területnek az egészségtudományi területén indított gyakorlatigényes alap- és mesterképzési szakjain, valamint szociális munka alapképzési szakon lehet jelentkezni.
Miben más, mint egy "hagyományos" szak?
A képzés intézményi (elméleti) és gyakorlati szakaszokból áll, azonban ez képzésenként és partnerszervezetenként eltérő lehet. A duális képzésben és a hagyományos képzési formában részt vevő hallgatók kurzusai, vizsgakövetelményei megegyeznek, az iskolapadban ugyanazt a tudást szerzik meg - olvasható a tájékoztatóban.
Eltérés viszont, hogy a hallgatóknak kettős jogviszonyuk van: egyrészt hallgatói jogviszonyban állnak az adott felsőoktatási intézménnyel, másrészt hallgatói munkaszerződést kötnek a képzésben részt vevő partnerszervezettel. Utóbbi szintén a duális képzés teljes időtartamára szól, a szerződés lejárta után a hallgatónak nem kötelező a partnervállalatnál maradnia.
Jelentős különbségek vannak a szünetekben és a vizsgaidőszakokban is, mivel a duális képzésben részt vevők ekkor töltik a gyakorlatukat. A vizsgák miatt viszont nem kell aggódni, ezekre természetesen a partnerszervezetek elengedik a hallgatókat. Ezen felül a diákok szabadságot is kivehetnek - évente minimum 20 napot. A gyakorlati munkáért fizetés is jár, amelynek összege legalább a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka.
Hogyan lehet jelentkezni duális képzésre?
A duális képzési formában induló szakokat a Felvi oldalán az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt a meghirdetett képzéseknél lábjegyzet jelöli - az ilyen lábjegyzettel rendelkező képzésre kell leadni a jelentkezéseteket, ha duális formában tanulnátok. Fontos azonban, hogy az E-felvételi rendszerében a duális képzésre utaló lábjegyzet nem jelenik meg, így azt még a jelentkezés leadása előtt érdemes ellenőriznetek, hogy jót jelöltetek-e meg.
A jelentkezés viszont még nem elég, a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött partnerszervezetek valamelyikénél is sikeresen kell teljesítenetek egy kiválasztási eljárást, illetve a felvételi ponthatárt is el kell érnetek ahhoz, hogy biztos helyetek legyen. Ha minden akadályt sikerült leküzdeni, akkor a beiratkozáskor kell majd jelezni, hogy duális képzési formában szeretnétek tanulni. Ez azt jelenti, hogy a sikeres kiválasztás még nem kötelez titeket semmire, dönthettek úgy, hogy inkább a hagyományos, nem duális formában kezditek meg tanulmányaitokat.
A duális képzésekről bővebben itt olvashattok. A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
