Miben különbözik a duális képzés egy "hagyományos" szaktól?

Mit is jelent pontosan a duális képzés? Milyen kötelezettséggel jár, ha ilyen képzésre jelentkeztek egy "sima" szak helyett, illetve van-e eltérés a jelentkezések menete között? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Tóth Alexandra

Kezdjük az elején: mit jelent pontosan a duális képzés?

A duális képzésben a hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy egy minősített partnerszervezetnél a képzési idő alatt gyakorlatot végez. Ennek eredményeként munkatapasztalatot szerez, és szakmai kompetenciáit már a képzés alatt megerősíti - írja a Felvi.

Milyen szakokon érhető el ez a képzési forma?

Duális képzésre műszaki, informatikai, agrár, természettudomány és gazdaságtudományi képzési területen, illetve az orvos- és egészségtudomány képzési területnek az egészségtudományi területén indított gyakorlatigényes alap- és mesterképzési szakjain, valamint szociális munka alapképzési szakon lehet jelentkezni.

Miben más, mint egy "hagyományos" szak?

A képzés intézményi (elméleti) és gyakorlati szakaszokból áll, azonban ez képzésenként és partnerszervezetenként eltérő lehet. A duális képzésben és a hagyományos képzési formában részt vevő hallgatók kurzusai, vizsgakövetelményei megegyeznek, az iskolapadban ugyanazt a tudást szerzik meg - olvasható a tájékoztatóban.

Eltérés viszont, hogy a hallgatóknak kettős jogviszonyuk van: egyrészt hallgatói jogviszonyban állnak az adott felsőoktatási intézménnyel, másrészt hallgatói munkaszerződést kötnek a képzésben részt vevő partnerszervezettel. Utóbbi szintén a duális képzés teljes időtartamára szól, a szerződés lejárta után a hallgatónak nem kötelező a partnervállalatnál maradnia.

Jelentős különbségek vannak a szünetekben és a vizsgaidőszakokban is, mivel a duális képzésben részt vevők ekkor töltik a gyakorlatukat. A vizsgák miatt viszont nem kell aggódni, ezekre természetesen a partnerszervezetek elengedik a hallgatókat. Ezen felül a diákok szabadságot is kivehetnek - évente minimum 20 napot. A gyakorlati munkáért fizetés is jár, amelynek összege legalább a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka.

Hogyan lehet jelentkezni duális képzésre?

A duális képzési formában induló szakokat a Felvi oldalán az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt a meghirdetett képzéseknél lábjegyzet jelöli - az ilyen lábjegyzettel rendelkező képzésre kell leadni a jelentkezéseteket, ha duális formában tanulnátok. Fontos azonban, hogy az E-felvételi rendszerében a duális képzésre utaló lábjegyzet nem jelenik meg, így azt még a jelentkezés leadása előtt érdemes ellenőriznetek, hogy jót jelöltetek-e meg.

A jelentkezés viszont még nem elég, a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött partnerszervezetek valamelyikénél is sikeresen kell teljesítenetek egy kiválasztási eljárást, illetve a felvételi ponthatárt is el kell érnetek ahhoz, hogy biztos helyetek legyen. Ha minden akadályt sikerült leküzdeni, akkor a beiratkozáskor kell majd jelezni, hogy duális képzési formában szeretnétek tanulni. Ez azt jelenti, hogy a sikeres kiválasztás még nem kötelez titeket semmire, dönthettek úgy, hogy inkább a hagyományos, nem duális formában kezditek meg tanulmányaitokat.

A duális képzésekről bővebben itt olvashattok. A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.