2020-tól kötelező az emelt szintű érettségi az egyetemi felvételihez. Ez a változás az informatika érettségikre különösen nagy hatással volt: az előző évhez képest közel 2000-rel több diák jelentkezett emelt szintre, az eredmények azonban nem olyan fényesek.
2020-ban szinte minden tantárgynál nőtt az emelt szintű érettségik száma - hiszen mindenkinek kötelező legalább egy tárgyból emelteznie -, de az informatika területén különösen szembetűnő a változás: 2019-hez képest közel 43%-kal több diák jelentkezett emelt szintre.
„Az informatika felé többek között azért húznak sokan, mert az írásbeli vizsga más tantárgyaktól eltérően több típusfeladatból áll. Így könnyebben fel lehet rá készülni” – mondta Bán-Széll Előd, a Logiscool programozó iskolahálózat tananyagfejlesztője. Az iskola az érettségi jelentkezés előtt összegyűjtötte a korábbi évek tapasztalatait és az eredményeket látva úgy döntöttek, külön felkészítő tanfolyamot indítanak januártól azoknak, akik emelt szinten értettségiznének informatikából.
Ahogy az emelt szintű érettségi száma ugrásszerűen megnőtt, úgy középszinten sokkal kevesebb diák jelentkezett. Vagyis 2020-ban több diák választotta a nagyobb kihívást, és ez a szám valószínűleg 2021-ben sem fog csökkenni. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a pontszámoknál még van hova fejlődni. A diákok az emelt szintű érettségi első feladataiban (például dokumentumkészítés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés) átlagosan jó pontokat érnek el, de a programozás résznél elvéreznek. Az emelt és középszintű informatika érettségi közötti legnagyobb különbség pont a programozási feladatban rejlik.
Az informatika emelt szintű érettségi sokaknak jó alternatíva lehet, akkor is, ha nem programozó akar lenni. De ahhoz, hogy az emelt szintért járó többletpontot meg tudja szerezni, a programozással kapcsolatos részfeladatokat is teljesíteni kell. A 2020-as adatokból kiderül, a vizsgázók kevesebb mint egyharmada éri el a plusszpontokhoz szükséges arányt (21 pont) a programozás feladatból - tette hozzá Bán-Széll Előd.
Ha ti is emelt szinten érettségiztek 2021-ben informatikából, akkor itt nézhetitek meg a már nyilvánosságra hozott témaköröket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
