Kötelező emelt szinten érettségiznetek, mert csak úgy kerülhettek be a választott szakra? De mi történik, ha nem sikerül olyan jól a vizsga? Mutatjuk, mikor számít sikeresnek az emelt érettségitek, illetve mikor kaphattok érte többletpontot.
Hamarosan kezdődik az őszi érettségi szezon és a keresztféléves felvételi is, ezért fontos tisztázni, hogy mi történik, ha nem sikerül olyan jól az emelt szintű érettségitek, mint ahogy azt előre elterveztétek.
Mikor számít sikeresnek a vizsga?
Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, el kell érnetek legalább 25 százalékot. Fontos, hogy ha a tárgy több vizsgarészből áll, akkor együttesen kell elérni a 25 százalékot. Illetve minden részen legalább 12 százalékot kell teljesítenetek. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgátokra elégtelen eredményt kaptok.
Az érettségi vizsgán az írásbelin és a szóbelin is pontszámokat kaptok, amelyeket összeadnak, és ebből határozzák meg a százalékos eredményeteket. Azt, hogy pontosan hány százalékkal és milyen osztályzatot kaphattok közép- és emelt szinten, itt nézhetitek meg.
Mikor jár többletpont az emelt érettségiért?
Csak akkor kaptok pluszpontot az emelt szintű érettségiért, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, de ez is kizárólag abban az esetben érvényes, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény vagy annak egy része alapján számítják. Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű vizsgátokra - kivéve, ha a hármasotok már eléri a 45 százalékot -, akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.
Korábban itt írtunk róla, hol tudjátok megnézni, hogy egy adott szakon milyen emelt szintű érettségiket fogadnak el.
Mit kell tennetek, ha elvesztettétek az emelt szintű érettségi vizsgabehívóját?
Már nincs egy teljes hónap, és elkezdődik az őszi érettségi szezon. De mit tehettek akkor, ha emelt szintű érettségire jelentkeztetek, viszont elkevertétek a vizsgabehívótokat? Itt a válasz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
