Felvételi statisztikák: itt van, hány jelentkezőt vettek fel a különböző képzési területekre

Hányan jelentkeztek és hány diákot vettek fel gazdasági képzésekre, bölcsészettudományi szakokra, illetve egyéb tudományterületek képzéseire? Itt vannak a 2020-as felvételi számai.

  • Eduline

A 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre 91 460-an jelentkeztek és rekordkevesen, 86 122-en kezdik majd el az egyetemet. Itt megnézhetitek, hogy hányan jelentkeztek és hányan kerültek be a legnépszerűbb alap és osztatlan képzésekre. Most pedig összegyűjtöttük a felvételizők és felvettek számát képzési területenként.

Képzési területJelentkezők számaFelvettek száma
gazdaságtudományok2665116493
bölcsészettudomány164387792
műszaki132527136
pedagógusképzés111116418
informatika103946583
társadalomtudomány100614270
orvos- és egészségtudomány94405453
jogi69623999
művészet59851968
agrár52422532
természettudomány43652078
sporttudomány35111486
államtudományi34581565
művészetközvetítés966339

Kíváncsiak vagytok, hogy hány ponttal lehetett bekerülni 2020-ban a különböző tudományterületekre? Itt találjátok a számokat.

Ha esetleg nem kerültetek be a kiválasztott képzésre, de szeretnétek ősztől egyetemen tanulni, akkor sem kell szomorkodni, hamarosan indul a pótfelvételi. Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb infókról, akkor itt megnézhetitek a folyamatosan frissülő cikkeinket.

Hányan kerültek be a legnépszerűbb egyetemekre? Itt vannak a friss adatok

Hány diák kezdheti a tanévet a legnépszerűbb egyetemeken? Itt vannak a friss adatok a sikeres felvételizők számáról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.