Közeleg a határidő, megnéztük, hogy milyen dokumentumoknak kell meglenni mindenképpen a felvételin, ha mesterszakra jelentkeztetek.
Már csak pár nap maradt július 9-ig, eddig van időtök minden dokumentumot feltölteni az e-felvételi rendszerbe. Ha mesterképzésre jelentkeztetek, akkor ugyanazok a szabályok és határidők vonatkoznak rátok is, mint akik alap-vagy osztatlan mesterképzésre jelentkeztek, tehát ugyanúgy be kell tartani őket.
Milyen dokumentumok kellenek?
Diploma
A diplomátok másolatával a mesterképzéshez szükséges alap- vagy osztatlan szak elvégzését igazoljátok.
Felsőfokú tanulmányok igazolása
A felsőfokú tanulmányaitok igazolására az alábbi dokumentumtípusok alkalmasak, ezek azonban felsőfokú végzettséget nem igazolnak.
Középiskolai bizonyítvány
Osztatlan mesterképzésen lehetőség van tanulmányi pontok számítására (kivéve a művészet és művészetközvetítés képzési területek szakjain, a kapcsolódó osztatlan tanárképzésekben valamint az edző alapképzési szakon). Ehhez a középiskolai bizonyítványotok megfelelő oldalainak másolatát csatolni kell a jelentkezésetekhez.
Többletpontokat igazoló dokumentumok
A többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása nem kötelező. Ezek hiánya vagy nem megfelelő benyújtása azonban azt eredményezi, hogy a nem kapjátok meg az ezen a jogcímen járó többletpontokat. Mesterképzések esetén csak akkor kapjátok meg a felsőoktatási intézmények által meghatározott többletpontokat, ha megfeleltek a többletpontot érő jogcím meghatározott feltételeinek és azt igazolni is tudjátok.
Egyes képzéseken kérhetnek munkatapasztalatot, gyakorlatot igazoló papírt. Ezt a munkáltatótól, gyakorlati helytől szerezhetitek be. Van, ahol önéletrajzot, motivációs levelet vagy a szakmai igazolását, esetleg orvosi igazolást is kérnek. Ezekről a követelményekről az egyetemeken kaphattok információt.
Olvasói kérdés: mi számít bele az előzetes ponthatárba?
Ismét egy fontos felvételivel kapcsolatos olvasói kérdésre válaszolunk. Vannak fogalmak, amiket fontos tisztázni a felvételi eljárás során.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
