Ismét egy fontos felvételivel kapcsolatos olvasói kérdésre válaszolunk. Vannak fogalmak, amiket fontos tisztázni a felvételi eljárás során.
Olvasónk azt kérdezte, hogy az előzetes pontszámok (pl. nemzetközi gazdálkodás 400p) a jogszabályi pontszámmal egyenlők-e, illetve, hogy a 41 szak esetében meghatározott előzetes pontszámot csak a nyelvvizsgáért, emelt érettségiért illetve OKJ-ért járó többletponttal kell elérni vagy hozzáadódik pl. sporteredményért kapható többletpont is?
Minimumponthatár
Az első fontos dolog tisztázni a minimumponthatár fogalmát. Ez a ponthatár 2020-ban, ahogy a korábbi években is, az alap- és osztatlan képzések esetén 280 pont, amit az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele. Vagyis a minimumpontszámba nem számít bele például a sporteredményt.
Előzetes ponthatár
Egy másik fontos fogalom az előzetes ponthatár. 41 népszerű szakon ismét megadták az előzetes ponthatárokat. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak.
Az előző években is előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján. Ez akár néhány ponttól kezdve, 30-40 pontos emelkedést is jelenthet. Ugyanakkor jellemző az is, hogy nem változik a végleges ponthatár az előzeteshez képest.
A kérdésre a válasz röviden tehát: a jogszabályi minimum ponthatár nem egyenlő az előzetes ponthatárral. Az előzetes pontszámokba beleszámít például a sporteredmény is. Az előzetes ponthatár változhat, a minimumponthatár viszont nem. Itt pedig arról olvashattok, hogy hol lehet alacsonyabb és magasabb a jogszabályi minimumponthatár idén.
Sorrendmódosítás a felvételiben - aki már döntött, később nem csinálhatja vissza
Ha sorrendmódosítást terveztek, erre figyelnetek kell, mielőtt elkülditek a végleges kérelmeteket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
