Jó döntés volt megtartani az érettségiket a járványhelyzetben, hiszen végül egyetlen megbetegedést sem regisztráltak a vizsgázó diákok között - mondta a köznevelési államtitkár csütörtökön.
Maruzsa Zoltán hangsúlyozta, Magyarországon egyetlen napra sem állt le az oktatás a koronavírus-járvány miatt, és mivel sikerült megszervezni az érettségiket is, a felsőoktatási felvételit is meg lehetett tartani.
Sikeresen zárták a tanévet, amelyet nem kellett sem rövidíteni, sem hosszabbítani - emelte ki.
Nagyon készülnek - például tájékoztató anyagokkal, továbbképzésekkel - az őszi időszakra, hogy a váratlan helyzeteket is kezelni tudják. Ugyanakkor optimisták, mert a járványhelyzet jelentősen javult, ezért arra számítanak, hogy egy "hagyományos" tanév kezdődhet el - fogalmazott.
Az érettségiről a legfrissebb Magyar Közlönyben is szó esik: Ugyanis azok a vizsgázók, akik a 2019/2020. tanév május–júniusi vizsgaidőszakára térítésmentesen jelentkeztek érettségi vizsgára, de a veszélyhelyzet miatt nem jelentek meg, az érettségi vizsgát a 2020/2021. tanév október– novemberi vagy május–júniusi vizsgaidőszakában továbbra is ingyenesen tehetik le. Illetve, akik idén sikeres vizsgát tettek, de javítani szeretnének, legkésőbb a 2020/2021. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában az adott vizsgatárgyból egy alkalommal ingyenesen tehetnek ismétlő érettségi vizsgát.
Elkészültek az új NAT-hoz tervezett tankönyvek
Elkészültek a módosított Nemzeti alaptantervnek (Nat) megfelelő új tankönyvek - jelentették be szerdán sajtótájékoztatón.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
