Idén is egyszer, július 9-ig módosíthatjátok a korábban megjelölt szakok sorrendjét. De mikor érdemes változtatni?
A döntést mindenképp érdemes alaposan átgondolni, sorrendet módosítani ugyanis csak egyetlen alkalommal lehet. Vagyis aki megtette, később már nem módosíthat újra, hiába gondolja meg magát közben. Azt se feledjétek, hogy a kérelem nem csak nem módosítható, de nem is vonhatjátok vissza, így érdemes tényleg nagyon átgondoltan dönteni.
Az is nagyon fontos, hogy csak a jelentkezéskor megadott szakokat lehet mozgatni, vagyis új képzést nem lehet megjelölni, vagy meglévő jelentkezési helynél intézményt, szakot módosítani. Kivéve, ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretné valaki felvenni – azaz ha a jelentkezéskor csak az állami ösztöndíjas formát jelölte meg, lehetősége van a költségtérítéses párját is hozzáadni - emeli ki a Felvi.
Mikor érdemes változtatni?
Például akkor, ha nem azok a képzések szerepelnek a listában elsőként, ahová leginkább szeretnétek menni, mert időközben meggondoltátok magatokat. Például költözés miatt már egy hátrébb rangsorolt egyetem lenne közelebb, könnyebben elérhető, vagy esetleg változott a család anyagi helyzete - sorolja a Felvi.
Szintén érdemes lehet felcserélni a szakokat akkor, ha az állami ösztöndíjas képzési forma hátrébb szerepel, mint az önköltséges. Ugyanis mindenki a listájában szereplő első olyan helyre nyerhet csak felvételt, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt - tehát ha nem éritek el az állami ösztöndíjas ponthatárt, nem történik semmi baj, de ha idén esetleg alacsonyabbak lesznek a ponthatárok, akkor esélyetek sem lesz az állami képzésre bekerülni, ha az hátrébb szerepel mint az önköltséges.
Négy buktató az idei felvételiben, amivel az egész jelentkezésetek elúszhat
Az érettségi hamarosan mindenkinek véget ér, az eredmények összesítése után pedig kezdődhet a nagy pontszámítási hajrá. A felvételi azonban nem csak a pontokon múlhat. Összegyűjtöttünk négy olyan buktatót, amin az egész felvételi múlhat
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
