Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hányan jelentkeztek érettségire és végül mennyien vizsgáztak idén? Ebből mennyi született emelt szinten és középszinten? A felvételire is hatással volt a koronavírus - mik voltak a legnépszerűbb alap- és mesterszakok a felvételin? Látványos diagramban összesítettük az elmúlt pár hónap legfontosabb oktatási számait, statisztikáit.
Első körben 100 ezer főre becsülték az idei érettségizők számát, mielőtt még bejelentették volna a koronavírus miatti szabályváltozásokat - ez azonban megváltozott. Oktatási Hivatal adatai szerint idén mintegy 84 300-an érettségiztek. A jelentkezők az előzetes becslések szerint közel 355 300 vizsgát teljesítettek.
De milyen számok határozták meg az idei érettségit és a felvételit eddig? Íme az összegzés:
A felvételit is érinti a helyzet, a ponthatárokat nem
Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár korábban elmondta, hogy bár az idei érettségiket máshogy tartották meg, ez a felvételi pontszámokra nézve nem jelent változást. Vagyis a ponthatárok megállapítási rendje nem módosul, továbbra is az utolsó felvett diák pontszáma lesz a végleges szám az egyes képzéseknél. A felvételivel kapcsolatban azt tervezik, hogy az augusztusi pótfelvételiket megtartják, így akik most esetleg kiesnek a felvételiből, akkor jelentkezhetnek, illetve az őszi - keresztféléves felvételik - lehetőségeit is tervezik kibővíteni.
A minimumponthatárok sem változnak, a jelenlegi szabályok szerint az alap- és az osztatlan képzéseken legalább 280 pontot, felsőoktatási szakképzéseknél pedig 240 pontot kell elérni ahhoz, hogy legyen esélyetek a bekerülni az egyetemre – aki ugyanis ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdheti meg tanulmányait. Az is fontos, hogy 2020-ban a felvételi eljárás során a jogszabályi minimumpontnál magasabb ponthatár ott alakulhat ki, ahol az adott szakra a felsőoktatási intézmény által a képzésre megállapított felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, így a jelentkezők között rangsorolni kell.
Arról, hogy a végleges ponthatárok mikor derülnek ki, itt olvashattok el mindet:
Fontos dátum a felvételizőknek: mikor derülnek ki a végleges ponthatárok?
Az érettségik múlt héten véget értek, a felvételi azonban még javában tart. A tavaszi ügyintézési időszakban még van időtök pótolni a hiányzó dokumentumokat és a többletpontokhoz szükséges papírokat. De mikor derülnek ki a ponthatárok?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).