Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az utóbbi hónapokban minden a koronavírus járványról szól, vajon az érettségiben is előkerül a járványtéma? Összeszedtük, mik fordulhatnak elő a magyar, töri és matek vizsgákon, ha az összeállítók is gondolnak az aktualitásokra.
Tippelni minden évben lehet, vajon mik kerülnek az érettségikbe - és bár a feladatlapok összeállítása a hivatlos tájékoztatások szerint már jóval korábban elkészül - ettől most sem tekintünk el. 2020-ban valószínűleg az sem lenne meglepő, ha több tárgyból is előkerülne a járványtéma, erről pedig megkérdeztünk szaktanárokat is.
Bár a magyarérettségivel kapcsolatban Giovanni Boccaccio Dekameronja az első, ami mindenkinek beugrik, de el kell szomorítanunk benneteket: ez a mű nem szerepel a kötelező olvasmányok között, csupán egy novella ajánlott a 14–16. századi európai reneszánsz irodalom témaköréből. Bár az 1348-as firenzei pestisjárvány elől egy vidéki kastélyba menekülő fiatalok történetei pont idevágóak lennének, valószínűleg közép szinten nem kerülnek majd elő. Ugyancsak kevés az esély Gabriel García Márquez Szerelem a kolera idején című művére, ugyanis a kortárs irodalomra nagyon kevés idő jut a középiskola utolsó évének végén - illetve nem is kötelező olvasmány.
A világirodalomban számos példát találhatunk a járványokra - mondja Szabó Roland a budapesti Szent István Gimnázium magyar és történelem szakos vezetőtanára az Eduline-nak - a középiskolai keretek között ez elsőként már Homérosz Iliászának első énekében jelentkezik, amikor Apollón papja dögvészt kér az istenségtől az akhájok táborára, ez a dögvész-motívum még több ízben is visszatér az ókori műben.
"Magyar nyelv és irodalomból az irodalmi művek a magyar epika és a líra köréből kerülnek ki, ennek kapcsán járványokat érintő témákról nem igazán beszélhetünk, illetve az érettségi vizsga elemző része sem a tematika alapján válogat, hanem a prózapoétikai eszköztár van előtérben, és ennek mentén kerülnek be a szövegek a feladatsorokba" - mondja a magyartanár az Eduline-nak . Ez azonban nem jelenti, hogy nem lesz járványtéma idén a magyarérettségin.
"A magyar nyelvi feladatrészben, ahol gyakorlati szöveget vagy érvelést kell írni, elképzelhetőnek tartok két feladattípust: a gyakorlati szövegalkotásnál a pandémia miatt kialakult helyzet kapcsán lehetne valamilyen szervhez fordulva hivatalos levelet írni a vizsgázónak, vagy az érvelés résznél is lehet kiindulópont a járvány, olyan értelemben, hogy valamilyen ezzel kapcsolatos intézkedésre, jelenségre kell reflektálni és ezzel összefüggésben érvelő szöveget alkotni" - vélekedik a magyartanár.
A vezetőtanár hozzáteszi, a középiskolai kerettantervhez kapcsolódó magyar irodalmi művekben is megjelenik a járvány és betegség. Erre példa Babits Mihály Balázsolás című költeménye, amely vers nem mellesleg a késő modern magyar líra egyik csúcsteljesítménye - mondja. "A vers apropója a torokgyík és az ehhez kapcsolódó katolikus népi hagyomány, a balázsolás, amikor a pap keresztalakba tett gyertyákat tartott a hívek álla alá, és kérte Szent Balázst a torokbajtól való védelemre. Babits versének kiindulópontja ez a korszakban sújtó betegség, és bizonyára gyógyíthatatlan betegségével, a gégerákkal is kapcsolatban van. Azonban semmiképp nem érdemes több referenciális olvasatot beemelni az értelmezésbe. Babits versének a létösszegző jellege, a halállal szembenéző beszélő megdöbbentően erős tartása, a végességgel szemben tanúsított emberi méltóság s a vers poétikai bravúrjai adják annak értékét" - hangsúlyozza. Hozzáteszi, Kosztolányi Dezső 1920-as Kenyér és bor című kötete is több helyen reflektál a spanyolnátha-járvány borzalmaira.
Ha azonban magyarból nem is, történelemből nagy eséllyel lehet téma a járvány az idei vizsgákban, hiszen sok olyan korszak szerepel a tananyagban, amiben meghatározó tényező egy-egy világjárvány. Például a középkori járványok és ezek hatásai a gazdaságra, társadalomra vagy a politikai helyzetekre.
Történelemből már nagyobb eséllyel előkerülhet a járvány mint téma, akár rövid akár esszéfeladatoknál - mondja Szabó Roland is. "Középszintén a pestis előkerülhet a középkori városok kapcsán, de csak járulékos témaként tudnám elképzelni." Szerinte itt a középkori városi higiénia problematikájából adódóan kialakuló járványokkal kapcsolatban bukkanhat fel a járvány-kérdés, illetve ezzel kapcsolatban a népességcsökkenésre is reflektálni lehet. "Emelt szinten főképp a komplex esszében lehetne megjeleníteni, ahol az egyes, a történelemből ismert járványhelyzetek (pestis, spanyol nátha) okozta gazdasági, társadalomtörténeti kérdésekre lehetne reflektálni, de itt is mintegy kísérőtémáként, kiindulópontként jelenne meg a járvány-probléma" - mondja .
A számokkal a járvány ellen?
Nap mint nap szembesültünk a koronavírus járvány számaival, fertőzöttekkel és gyógyultakkal. Nem kell messzire menni ahhoz sem, hogy el tudjuk képzelni, milyen feladatokat vethet fel a járvány a matekérettségi kapcsán.
Anna 21 konzerv babot, férje pedig 8 konzerv kukoricát vett. A nagymama pedig 10-10 konzerv borsót és gombát vett. Egy konzerv körülbelül 1000 köbcenti helyet foglal. Kérdés: vajon befér-e a mindez a kocsijuk 185 l-es csomagtartójába?
Persze a matekérettségin akár százalékszámításnál, akár valószínűségszámításnál vagy az összetettebb, hosszabb szöveges választ igénylő feladatoknál is előfordulhat, hogy aktuális és hétköznapi témába bújtatva kapják meg a vizsgázók a kérdéseket. Az Eduline által megkérdezett matektanár úgy gondolja, az érettségin maximum egy kis színes betét lehet a járvány-téma és az ezzel kapcsolatos feladatmeghatározások, ugyanis a matekérettségin nem ez a lényeg.
Az angol- és németérettséginél is lehet, hogy a vizsgázóknak közép- vagy emelt szinten olyan szövegeket kell olvasniuk az első - írott szöveg értését mérő - feladatrészben, aminek köze van a járványhelyzethez. Vagy előjöhet az aktualitás téma a szövegalkotásnál vagy a hallásértési résznél is, akár a távoktatás vagy a külföldi iskolai tapasztalatok apropóján. Mivel a nyelvi érettségikben szerepelhetnek cikkek és tanulmányok, nem kizárt, hogy az elmúlt hónapok eseményeit is belefoglalják az összeállítók.
Mi történik, ha nem mentek el érettségizni?
Jövő héten kezdődik az érettségi, utánajártunk, mi vonatkozik azokra a diákokra, akik nem mennek el az írásbeli vizsgákra.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).