Jövő héten kezdődik az érettségi, utánajártunk, mi vonatkozik azokra a diákokra, akik nem mennek el az írásbeli vizsgákra.
A kialakult helyzet miatt senkinek sem kötelező idén érettségiznie, 2020. április 21-én, éjfélig dönthettetek a vizsgajelentkezés módosításáról egy kérelem formájában. Mi lesz azokkal a diákokkal, akik nem adtak le kérelmet, viszont mégsem jelennek meg a vizsgán?
A hivatalos, áprilisban megjelent kormányrendelet szerint ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését törölni kell. Vagyis, ahogyan arról Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár is nyilatkozott hétfő reggel a Kossuth rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában:
akár a vizsga reggelén is meggondolhatja magát a diák,
ennek semmilyen szankciója nem lesz. Felvételiző diákok esetén azonban nyilván számolni kell azzal, hogy ha nem érettségizik, szeptembertől nem kezdheti meg tanulmányait egy egyetemen és főiskolán sem.
Akik a tavaszi vizsgaszezonban nem érettségiznek, az októberi-novemberi vizsgákon vehetnek részt legközelebb.
Az államtitkár szerint biztonságos lesz az idei érettségi
Biztonságos körülmények közepette folyhatnak az írásbeli érettségi vizsgák - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár hétfő reggel a Kossuth rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
