A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a megjelent kormányrendelet alapján nem tartja elégségesnek az érettségiben részt vevő személyek (diákok, pedagógusok, technikai személyzethez tartozók) élet- és egészségvédelme érdekében tett biztonsági intézkedéseket.
Ha a kormány ragaszkodik az írásbeli érettségi május 4-i kezdési időpontjához, a PSZ követeli, hogy minden olyan személyt teszteljenek, aki a középiskolai érettségiben részt vesz. Csak azok vizsgázhassanak, illetve vehessenek részt, működhessenek közre a folyamatban, akiknek vírusteszt-eredménye negatív. A fiatalok (életkoruk miatt is) akár teljesen tünetmentesen hordozhatják a vírust. Az idősotthonokban elharapózó járvány kapcsán számos esetben kiderült, hogy a vírust kórházi tartózkodást követően hurcolta be a lakó. Az elmúlt napok kórházi ágyfelszabadítása miatt sok fertőzött kerülhetett haza családjához, így az érettségiző diákok családjához is. Minden kockázatcsökkentő intézkedésre szükség van annak érdekében, hogy megakadályozzuk az érettségik járványos góccá alakulását.
Követelésük azért is megalapozott, mert március 16-ától éppen azért szünetel a hagyományos tanítás, mert a tanulók kiemelten vírushordozók - írják közleményükben. Azok a diákok, akik a teszt eredményeként vírushordozók, még a nyár végi, őszi felsőoktatási pótfelvételi előtt kapjanak lehetőséget arra, hogy érettségi vizsgát tudjanak tenni felsőfokú tanulmányaik megkezdéséhez - teszik hozzá.
A PSZ egyértelműen jelzi: ha a kormány nem teszteli az érettségi folyamatában részt vevő személyeket, szerintük minden esetleges megbetegedésért vállalnia kell a felelősséget.
A Pedagógusok Szakszervezete határozottan felszólítja a pedagógusokat és az érettségiben részt vevő személyeket, vegyék komolyan az államtitkár kérését, hogy amennyiben krónikus betegségben szenvednek, vagy más okból veszélyeztetve érzik magukat, semmiképpen se vállaljanak munkát, beosztást az érettségik alatt. A PSZ elvárja a kormánytól, továbbá a fenntartóktól és a munkáltatóktól, hogy semmilyen hátrányos munkajogi következmény ne érje azt, aki nem vállal munkát érettségi idején. Javasolja humánerőforrás-terv készítését iskolai szinten, hogy az egészségügyi vagy egyéb veszélyeztetettségi ok miatt kieső kollégák pótlásának megszervezésére legyen elegendő idő.
Érettségi 12 százalék felett - idén így javíthattok az írásbeli eredményeiteken
Mi történik azokkal, akiknek nem sikerül az írásbeli? Hogyan lehet javítani egy bukásközeli dolgozaton? Itt vannak a részletek. Az alapszabály nem változott: ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphassatok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
