Nem szabadott volna az eredeti dátumra kinevezni az érettségi vizsgákat, ráadásul a túl nagy kockázat miatt a munkavállalóknak a törvény szerint a megjelenést meg is kell tagadniuk. Fontos, szakértői álláspontot mutatunk be a témában.
A kormány az érettségi döntésével - miszerint csak az írásbeli vizsgákat, de ugyanúgy megtartanák - vírusgócokat, mesterséges víruselosztókat teremt, felgyorsítja a járvány terjedését - írta meg Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke Facebook-bejegyzésében.
Az írásbelit csak mozgó/függő dátummal lett volna szabad meghirdetni,
ami pedig a tisztifőorvosnak/az Operatív törzsnek a járvány végét közlő bejelentése utáni hét lett volna, írta Arató László. Szerinte azt nem lehet vállalni, hogy a tanárok és a 80 ezer diák jó része - helyi vagy helyközi - tömegközlekedési eszközre szálljon, majd az ott szerzett vírusokat hazavigye idősebb hozzátartozóinak.
Úgy fogalmazott, erre senki nem kötelezhető, miként arra sem, hogy személyautóval vagy biciklivel közlekedjen. Álláspontját pedig a a Munka Törvénykönyvében foglaltakkal alá is támasztotta. Vagyis, ha a munkavállaló a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia - fogalmazott.
Bár hivatalosan nem kötelező vizsgáról van szó, többek között a felvételizők szorult helyzetben vannak, hiszen, ha nem jelennek a vizsgán, kiesnek az idei felvételiből.
Érettségi 2020: felvetett pár kérdést a mai bejentés
Végre bejelentette a kormány, mi a terve az idei érettségikkel - ez azonban csak kevés kérdésünkre adott választ, és még többet vetett fel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
