Nem szabadott volna az eredeti dátumra kinevezni az érettségi vizsgákat, ráadásul a túl nagy kockázat miatt a munkavállalóknak a törvény szerint a megjelenést meg is kell tagadniuk. Fontos, szakértői álláspontot mutatunk be a témában.
A kormány az érettségi döntésével - miszerint csak az írásbeli vizsgákat, de ugyanúgy megtartanák - vírusgócokat, mesterséges víruselosztókat teremt, felgyorsítja a járvány terjedését - írta meg Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke Facebook-bejegyzésében.
Az írásbelit csak mozgó/függő dátummal lett volna szabad meghirdetni,
ami pedig a tisztifőorvosnak/az Operatív törzsnek a járvány végét közlő bejelentése utáni hét lett volna, írta Arató László. Szerinte azt nem lehet vállalni, hogy a tanárok és a 80 ezer diák jó része - helyi vagy helyközi - tömegközlekedési eszközre szálljon, majd az ott szerzett vírusokat hazavigye idősebb hozzátartozóinak.
Úgy fogalmazott, erre senki nem kötelezhető, miként arra sem, hogy személyautóval vagy biciklivel közlekedjen. Álláspontját pedig a a Munka Törvénykönyvében foglaltakkal alá is támasztotta. Vagyis, ha a munkavállaló a munkáltató utasításának teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia - fogalmazott.
Bár hivatalosan nem kötelező vizsgáról van szó, többek között a felvételizők szorult helyzetben vannak, hiszen, ha nem jelennek a vizsgán, kiesnek az idei felvételiből.
Érettségi 2020: felvetett pár kérdést a mai bejentés
Végre bejelentette a kormány, mi a terve az idei érettségikkel - ez azonban csak kevés kérdésünkre adott választ, és még többet vetett fel.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
