Itt a lista: ezekre az egyetemi karokra jelentkezett idén a legtöbb diák

A Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kara, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara – ezek az egyetemi karok vezetik a népszerűségi listát a 2020-as felvételin.

  • Eduline

A Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karát összesen 6025-en jelölték meg az e-felvételi rendszerében, 5471-en állami ösztöndíjas helyet szereznének. A második helyen a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karát áll 5168 jelentkezővel, a harmadik a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara 4996 felvételizővel.

A negyedik a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara (4976 jelentkező), az ötödik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (4931), hatodik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézete (4431) hetedik helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar áll 4418 jelentkezővel.

A tízes listára felkerült a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kara, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara is.

A 2020-as felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Friss lista: ez a tíz legnépszerűbb szak a 2020-as felvételin

Megjelentek a felvételi statisztikák. Mutatjuk, hogy hányan jelentkeztek a 2020-as felvételin valamilyen alapképzésre, és hogy ezek közül mely szakok a legnépszerűbbek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.