A felvételi szigorítás miatt vajon többet választották a felsőoktatási szakképzést? Ez az egyetlen képzésforma, ahová emelt szintű érettségi nélkül is be lehet jutni. Megnéztük a friss felvételi adatokat.
Ahogy arról már sokszor írtunk nektek, 2020-ban úgy lehet bekerülni egyetemre, főiskolára emelt szintű érettségi nélkül, ha felsőoktatási szakképzési szakot jelöltök meg. Tavaly nyáron arra számítottunk, ezt a kiskaput sok jelentkező ki fogja használni idén. A 2020-as keresztféléves felvételin még az alapszakra jelentkezők száma is megduplázódott az előző évhez képest. Ez a lelkesedés azonban a rendes felvételire alábbhagyott.
Több, mint húszezer felvételizővel kevesebb lett az jelentkezők száma a tavalyihoz képest. A csökkenés a felsőoktatási szakképzések esetén is érezhető. A következő táblázatban megnézhetitek, az elmúlt évek statisztikáit:
| Általános felvételi éve | Jelentkezők száma a felsőoktatási szakképzésekre |
| 2020 | 9893 |
| 2019 | 11075 |
| 2018 | 10421 |
| 2017 | 9897 |
Összesen 9893-an jelöltek meg valamilyen felsőoktatási szakképzést a 2020-as felvételin, közülük első helyen mindössze 5132-en. A felvételizők tehát nem használták ki jobban az egyetemre való bejutást a szigorítás miatt sem.
Friss lista: ez a tíz legnépszerűbb szak a 2020-as felvételin
Megjelentek a felvételi statisztikák. Mutatjuk, hogy hányan jelentkeztek a 2020-as felvételin valamilyen alapképzésre, és hogy ezek közül mely szakok a legnépszerűbbek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
