Már nem kell sokat várnia a ponthatárokra azoknak, akik a keresztféléves felvételiben jelentekztek egyetemre vagy főiskolára. Ebben a cikkben összeszedtük, milyen ponthatárok voltak a korábbi években és mik a legnépszerűbb képzések idén. Hamarosan minden kiderül.
Várhatóan január 23-án hirdetik ki a keresztféléves ponthatárokat, a háttérben pedig már zajlik a beküldött dokumentumok, módosító kérelmek feldolgozása. A felvételi összpontszámok is ennek függvényében alakulnak - írja a Felvi.
Ha kíváncsaik vagytok, a korábbi években mennyi volt a limit, a tavalyi keresztféléves felvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg. A 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-os ponthatárokat pedig itt találjátok – intézményekre, karokra, szakokra, finanszírozási formára és tagozatra bontva.
De ha több részletre kíváncsiak vagytok, akkor a Felvi statisztikái között még az ennél is korábbi keresztféléves ponthatárt is megnézhettek. Elég, ha az évválasztó fülnél kiválasztjátok az adott év/K-t – például 2019/K – és így megjelennek a ponthatárok.
Ha kérdésetek vagy technikai problémátok van a felvételivel kapcsolatban, azzal a Felvi ügyfélszolgálatát érdemes felkeresnetek.
Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hogy milyen képzések tartoltak a 2020-as keresztféléves felvételiben, akkor mutatjuk, hogyan melyik a tíz legnépszerűbb alapképzés idén. A legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés. Mutatjuk a tíz legnépszerűbb mesterképzést is.
Ez a tíz legnépszerűbb mesterszak a keresztféléves felvételin
Néhány nap és kiderülnek a keresztféléves felvételi ponthatárai, a legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés. Mutatjuk a tíz legnépszerűbbet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
