Nem csak a bizonyítványotokban szereplő eredmények, hanem az érettségin megszerzett pontok is sokat számítanak a felvételin. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak az érettségi pontokra.
Az érettségi pontokat alapvetően két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítják ki, összegük legfeljebb 200 pont lehet (érettségi vizsgatárgyanként maximum 100–100 pont kapható) - áll a felvételi tájékoztatóban.
Azt, hogy a felvételihez miből kell érettségiznetek, felsőoktatási intézmények a képzési területekre, illetve szakokra vonatkozóan határoztak meg, amit megnézhettek ebben a táblázatban.
Ha egy szakon előírt érettségi követelményként több vizsgatárgy választható – vagyis a megadott vizsgatárgyak között "vagy" szerepel –, az érettségi pontokat legkedvezőbb két érettségi vizsgatárgy eredményei alapján kell kiszámítani.
Fontos, hogy az érettségi pontok számításakor az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredményt veszik figyelembe (azaz a középszintű 78% és az emelt szintű 78% ugynaúgy 78 pontot ér), tehát az ötfokozatú skála szerinti érdemjegyeknek ebben az esetben nincs szerepük.
Azt, hogy milyen eredményt kell elérnetek a tavaszi érettségi vizsgákon ahhoz, hogy sikeres legyen a vizsga, és hány százalék kell az ötöshöz, itt megnéhetitek.
Felvételi pontszámítás: milyen természettudományos tárgyak számítanak?
A középiskolai eredményekből pontokat számolnak a felvételin. De milyen természettudományos tárgyak érdemjegyeit kell beleszámolni a felvételi pontokba? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Mi a helyzet a régi típusú érettségikkel?
Azok a felvételizők, akik a kétszintű érettségi vizsga bevezetése (vagyis 2005) előtt érettségiztek, nem szerezhettek emelt szintű vizsgát. Ha azonban idén jelentkeznének valamelyik egyetem, főiskola képzésére, ahová felvételi követelmény az emelt szintű érettségi, nem feltétlenül kell újraérettségizniük. Ugyanis a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával kiválthatják az emelt szintű vizsgát.
A "régi érettségivel", vagyis 2005 előtt szerzett érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők érettségi vizsgaeredményeit automatikusan középszintű érettségi vizsgának számítják, az érdemjegyek pedig a következő százalékos értékeknek felelnek meg:
jeles (5): 100%,
jó (4): 79%,közepes (3): 59%,elégséges (2): 39%.Az előző felsőoktatási felvételi eljárások során a 2005 előtt, még nem a többszintű érettségi vizsgarendszerben tett érettségi vizsgatárgyaknak a felvételi eljárás időpontjában hatályos érettségi vizsgatárgyakkal való eddigi megfeleltetését ez a táblázat tartalmazza.
Érettségi 2020: itt van a százalékos eredmények és az osztályzatok listája
Milyen eredményt kell elérnetek a tavaszi érettségi vizsgákon ahhoz, hogy sikeres legyen a vizsga, és hány százalék kell az ötöshöz? Itt vannak a számok.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
