A felvételi már elindult, hamarosan mindenkinek döntést kell hoznia. Számításba vettétek, hogy duális képzésre jelentkeztek? Most mindent összegyűjtöttünk róla, amit érdemes tudni.
Milyen szakokon elérhető a duális képzés?
Duális képzésre műszaki, informatikai, agrár, természettudomány és gazdaságtudományi képzési területen, illetve a szociális munka alapszakon lehet jelentkezni. Aki duális képzésen vesz részt, tanulmányai mellett szakmailag minősített vállalatoknál végez gyakorlatot.
Miben más a duális képzés, mint egy "sima" szak?
A duális képzésen és a hagyományos képzésen tanulók kurzusai, vizsgakövetelményei megegyeznek, az iskolapadban ugyanazt a tudást szerzik meg, de maga a képzés intézményi és vállalati szakaszokra oszlik.
A vállalatok saját igényeik szerint képzik a hallgatót, gyakorlati ismeretekkel bővítik, kiegészítik a hallgató intézményi képzését. A partnervállalatok hallgatói munkaszerződést kötnek a kiválasztott hallgatóval, akinek így kettős jogviszonya lesz: egyrészt az adott felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, másrészt hallgatói munkaszerződésével a képzésben részt vevő cég munkavállalójának számít.
Jelentős különbségek a szünetekben és a vizsgaidőszakban tapasztalhatók, hiszen egy duális képzésben részt vevő hallgató éppen ekkor tölti a gyakorlatát. A partnervállalatok a vizsgaidőszakban kötelesek elengedni a vizsgákra a hallgatóikat, ezen felül a diákok szabadságot is kivehetnek, évente minimum 20 nap szabadságuk van – írja a Felvi.
Mennyi időre szól a vállalattal kötött munkaszerződés?
A képzés teljes időtartamára szól, de a szerződés lejárta után a hallgatónak nem kötelező a partnervállalatnál maradnia.
Hogyan lehet jelentkezni?
A duális képzési formában induló szakokról Felvi oldalán az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt a meghirdetett képzéseknél lábjegyzetben lehet olvasni. Duális lábjegyzettel rendelkező képzésre kell jelentkezni, ezen kívül sikeresen kell teljesíteni egy kiválasztási eljárást, amelynek az eredményéről még a központi felvételi eljárás sorrendmódosítási határideje előtt értesítik a jelentkezőt.
Egyetem 280 pont alatt: mi az a felsőoktatási szakképzés?
Bár ugyanott jelentkezhettek, a felsőoktatási szakképzés mégis eltér a "hagyományos" egyetemi képzésektől. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
