Még nem tudjátok, milyen szakra felvételizzetek? Összegyűjtöttünk három pályaválasztási tesztet, amely segíthet a döntésben.
Mielőtt belekezdenétek, szólunk, hogy néhány tesztnél némi angoltudásra szükségetek lesz.
Az első tesztben 63 állításról kell eldöntenetek, hogy mennyire igaz rátok, majd az eredményben megnézhetitek, hogy mely szakterületek, hivatások illenek hozzátok a legjobban, illetve a legkevésbé.
Ebben a tesztben tizenöt képsozat alapján kell eldöntenetek, melyik tevékenységet végeznétek a legszívesebben, milyen típusú munkában dolgoznátok szívesen. A teszt végén csak az életkorotokat, végzettségeteket (ha van) és a nemeteket kell megadnotok, miután végeztetek, megnézhetitek, milyen a személyiségtípusotok, és milyen munkakörök illenek hozzátok.
Ezzel a teszttel kideríthetitek, hogy milyen munkahelyi értékeket (például a függetlenséget, a stabilitást vagy a hatalmat) mennyire tartjátok fontosnak. Ezzel pedig arról tudhattok meg többet, hogy milyen hivatás illene legjobban a személyiségetekhez és érdeklődésetekhez.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal oldalán több pályaválasztási tesztet is találtok, ezeket regisztráció nélkül, gyorsan kitölthetitek. Van köztük tantárgyi érdeklődésre, munkamorálra vonatkozó teszt is, sőt olyan is, amely konkrét munkakört javasol.
Így találhatjátok meg a tökéletes szakot: három lépés felvételizőknek
Február 15-ig jelentkezhettek az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire. De mi a helyzet akkor, ha még kicsit tanácsatalanok vagytok, melyik szakot vagy éppen melyik egyetemet válasszátok? Mutatjuk, hol találtok meg mindent a felvételiről.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
