Februárban nem csak a felvételi jelentkezés határideje, hanem az érettségi jelentkezés határideje is lejár. Azonban egy nagyon fontos feltételnek idén is meg kell felelnie az érettségizni vágyó diákoknak. Itt vannak a részletek.
Az érettségi jelentkezési határideje a május-júniusi vizsgaidőszak esetén február 15-e. Fontos, hogy a felsőoktatási jelentkezés határideje is február 15-e, és az az e-felvételi használatával történik. Az érettségi vizsgára és a felsőoktatási felvételi eljárásba külön-külön kell jelentkezést benyújtani, a két jelentkezés nem „váltja ki" vagy „helyettesíti" egymást - írja az Oktatási Hivatal.
A rendes érettségi vizsgák kezdetéig kell teljesíteni az ötven órányi közösségi szolgálatot, abban az esetben, ha a vizsgázó ezt nem teljesíti, nem kezdheti meg – egyetlen vizsgatárgyból sem – az érettségi vizsgáit. Tehát a diákoknak az utolsó középiskolai évfolyam végéig kell teljesíteniük a közösségi szolgálatra vonatkozó előírásokat – írja az OH.
Azoknak, akik előrehozott vizsgát tesznek, van már érettségi bizonyítványuk, vagy valamelyik tárgyból megbuknak év végén - és így csak előrehozott vizsgát tehetnek -, nem kell teljesíteniük a közösségi szolgálatot.
A szabályok azonban hamarosan változhatnak. Annak érdekében ugyanis, hogy az iskolai közösségi szolgálat "valóban hasznos legyen", a koordinációs feladatokra szánt időt beépítenék a pedagógusok kötelező óraszámába. Előrehoznák továbbá az ötven óra teljesítésének határidejét is, az érettségi-jelentkezés időpontjáig ez tavaszi érettségi esetén február 15-öt jelent. Erről bővebben itt olvashattok.
Változtatnának az iskolai közösségi szolgálat szabályán: korábban kéne teljesíteni
Annak érdekében, hogy az iskolai közösségi szolgálat "valóban hasznos legyen", a koordinációs feladatokra szánt időt beépítenék a pedagógusok kötelező óraszámába - írja a Magyar Nemzet.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
