Annak érdekében, hogy az iskolai közösségi szolgálat "valóban hasznos legyen", a koordinációs feladatokra szánt időt beépítenék a pedagógusok kötelező óraszámába - írja a Magyar Nemzet.
Sőt beiktatnának egy tanítás nélküli munkanapot is, amikor csak ezzel a programmal foglalkoznának az iskolák - teszi hozzá a lap.
Minden magyar középiskolásnak teljesítenie kell az ötven órás közösségi szolgálatot, ha érettségizni szeretne. Ám a lap szerint a feladatot ugyan elvégzik a diákok, ez olykor kimerül az iskolai rendezvényeken való segédkezésben, így az önkéntesség valódi élménye elmarad - írják egy friss jelentésre alapozva.
A jelentés szerint sok olyan tevékenységet választanak a tanulók, amely "nem hozza a hasznosság, a segítségnyújtás, az önkéntesség élményszerű hatását, csupán a szolgálat kötelességszerű teljesítését eredményezi".
Mindezért több jogszabály-módosítást is szorgalmaznak mint például, hogy az közösségi szolgálattal kapcsolatos teendők kettő-négy óra erejéig legyenek beszámíthatók a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe, azaz a kötelező óraszámba.
Szigorúbban vennék az iskolák felkészültségét is: az intézmények pedagógiai programjában rögzíteni kellene a közösségi szolgálat működtetésére vonatkozó helyi elképzeléseket, döntéseket. Előrehoznák továbbá az ötven óra teljesítésének határidejét is, az érettségi-jelentkezés időpontjáig ez tavaszi érettségi esetén február 15-öt jelent.
A jelentés készítői mindezen túl egy tanítás nélküli munkanap beiktatását is szorgalmazzák, amikor az iskolák csak a közösségi szolgálat témájával foglalkoznak és "az önkéntes segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozó programokat szerveznek".
Vigyázat: ezt kötelező teljesíteni az érettségihez
2020-ban sem érettségizhetnek azok az utolsó éves középiskolások, akik nem teljesítenek ötven óra közösségi szolgálatot a vizsgák kezdetéig.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
