November 15-ig lehet jelentkezni a februárban induló képzésekre - itt a benyújtandó dokumentumok teljes listája.
A keresztféléves felvételire az E-felvételi rendszerében lehet jelentkezni, november 15. éjfélig. Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, a maximum 500 pont a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből vagy az érettségi pontok duplázásával, illetve a többletpont hozzáadásával áll össze. Itt olvashattok részletesen a pontszámításról.
A mesterszakos felvételin maximum 100 pontot szerezhettek, a felsőfokú oklevél minősítését és a felvételi vizsgát biztosan figyelembe veszik: itt találjátok a részleteket.
Ezeket a dokumentumokat kell kötelezően feltöltenetek a jelentkezéshez:
A pontszámításhoz szükséges egyéb dokumentumok:
A többletpontok számításához szükséges lehet:
A részleteket itt találjátok, a külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű középfokú végzettséggel rendelkező jelentkezők által beküldendő dokumentumokról pedig itt olvashattok.
A hiányzó dokumentumok pótlására január 3-ig lesz lehetőség: erről itt találjátok a részleteket.
A keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt nézhetitek meg.
Keresztféléves felvételi: ilyenek voltak a ponthatárok az előző években
Milyen pontokkal lehetett a tavalyi, vagy a két évvel ezelőtti keresztféléves felvételin bekerülni a felsőoktatási intézményekbe? Mutatjuk, hol tudjátok megnézi az előző évek ponthatárait.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
